Amint az előző írásaimból kiderült szeretek új ízeket megismerni. Éppezért kacérkodtam a gondolattal, hogy az általam még nem kóstolt borok közül előhúzok egy mostanában elég közkedvelt tételt, egy Somlói Juhfarkot. Az előhúzok persze csak képletesen értendő, az egyik hiperben elő is húztam-a polcról.
Bár ne tettem volna! Bár nyúltam volna egy másik palackért!
Magyarázat: amióta különböző borokkal ismerkedem egyetlen egyszer sem fordult elő olyan, hogy az adott bor a lefolyóban végezte volna! Kicsit szókimondó leszek, de tényleg így van. Két hét után a család többi tagja sem akart szorosabb kapcsolatba lépni ezzel az üveg borral, így "elbocsájtó szép üzenet"-ként MR Muscli-t játszott a lefolyóban.
Visszatérés: cimke: (most figyelj!) Badacsonyi Pincegazdaság, Somlói Juhfark, minőségi fehérbor.
Mivel már régebben kóstoltam és nem jegyeztem sehová fel e nemes nedű(?) jellemzőit kihagynám a jellemzést, lényeg az, hogy sem illatban, sem ízben nem nyerte el a tetszésemet, és itt új korszakot nyitottam: van egy bor, ami nem ízlik! Az ásványosságra fogtam a dolgot, és majdnem beletörődtem, hogy avulkánikus borok nekem nem jönnek be.
Amikor Nyulasi Gábrielnek elmeséltem negatív élményemet a somlói borról, egyből rákérdezett: a badacsonyi pincészet borát kóstoltad? Tanácsot adott, ha lehet szerezzek be egy palackkal a tornai pincészet somlói juhfarkjából, és megérzem a különbséget.
Megéreztem! Igaz sajna nem tornait kaptam, hanem somlói szt. márton pincészet kápráztatott el eme remek nedűvel, ami nyomába sem ér az előbb említett pancsnak.
Túl sok jellemzést sajna erről sem tudok írni, mert nem ma kóstoltam, viszont a jellegzetes illat, és az ásványosság egy remek bort vonultatott fel a poharamban.
Március 18.
Somlói borkóstoló.
Aki szereti a somlói borokat, vagy szertné megismerni őket feltétlenül jöjjön el.
Én ott leszek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése