2009. november 24., kedd

"Újraindítás"

A kékfrankos siller végülis rozé lett, becsapott az erős szín, amit az áztatott cefréről leszedtem még októberben. Szóval most két rozém is van. Viszont elakadt mindkettő a forrásban, szerintem a pincém miatt, bejött pár nap hideg, a pince is lehült. Rendesen édesek maradtak, de tegnap vettem francia szárított élesztőt, kimondottan olyan fajtát, ami újraindítja az erjedést. Még délután bele is kevertem. Ma délután megkóstoltam őket, érezni-e valami kis pezsgést. vagy valamit, és legnagyobb megdöbbenésemre az élesztő elkezdte lebontani a cukrot, már félszáraz jellege volt a bornak. A bámulatos az benne, hogy minimális a habképződése, egy-két buborék úszkál a tetején.
Múlthéten megkóstoltuk a barátaimmal az új chardonnay-t, utána pedig a BBC-t. A másodiknak nagyobb sikere volt, de az első sem utolsó :)
Az Irsait viszont minél hamarabb ki kell mentenem a fahordóból, mert állítólag elveszi az illatát. Egyik borász barátom teljesen reduktív Irsaijával hasonlítottuk össze. Az övé olyan volt, mintha most jött volna le a présről, mustos-citrusos illatú, ezzel ellentétben az én borom olyan volt, mintha 3-4 hónap különbség lenne a kettő között, a frissességet a karakter váltotta fel. Ja és a kellemes bizsergetős szénsav is eltűnt belőle.
Hobbyborász első alapszabálya: illatos szőlőfajtából készült borokat csak reduktív módon készíts, így megőrzöd annak frissességét, zamatát.
Jövőre fahordó kilőve!

2009. november 18., szerda

Csönd

Este egyszerre hallgattam a Danubiust és a Slágerrádiót, konkrétan az utolsó pár perceket. Aztán jött a csend. Fájó, sötét, gyilkos csend mindkét adón.
Ez az írásom kivételesen nem a borról szól, csak muszály vagyok írni pár szót ezzel kapcsolatban.
Miért érzem úgy, mintha arra akarnák sarkallni az embert, hogy egy kicsit se érezze jól magát a mostani helyzetben? Ha válság van, akkor mindenkinek rosszkedvűnek kellene lennie? A rádiótól jó kedved lesz, tehát ne hallgass rádiót. Reggelente akár a Bumeráng, akár a Pirítós poénjain röhögve, jókedvűen dolgozni menni...ma már csak emlék, ahogy a nóta is szól.
Ez a két rádió nagyon sok embernek az élete része volt. Ezt a részt most elszakították tőlünk. Reméljük valahol más frekvencián folytathatják majd! Veletek vagyunk!
(Na erre most iszok egy pohár bort!)

2009. november 14., szombat

Munkák a pincében

Lezajlottak a Márton-napi libatorok és borvacsorák. A héten én is tettem-vettem a pincében. Lefejtettem a barrique chardonnayt, mert keztdem attól félni, hogy a seprőtől kellemetlen illata lesz, nameg az újfahordós jegyek is kezdtek már tolakodóak lenni. Szerintem pont a legjobb időben tettem pihenőre a bort, 50 l-es üvegballonban érik.
A másik új hordóból is lefejtettem a vöröset, az egy tavalyi cab.sav.+kékfrankos cuvée. 3 hónapot ért 110l-es új fahordóban, pozitív irányban változtatta meg a bor karakterét. Nem túlzó, mégis érezhető füstösség, és a cab.sav-ra jellemző fanyar gyümölcsök bújnak el a borban, lassan nyílnak, ezért kell neki némi idő a pohárban.
A kékfrankos siller még mindíg dolgozik, konkrétan egy hónapja. Azt gondoltam nem állítom meg a forrást kénnel,csak had dolgozzon, azzal baj nem lehet. A merlot rozé (majd készítek róla képet) elég sápadtra sikerült, a világos hagymahéj színt tudnám rá mondani. Végül is ez nem lehet hiba, mert a rozé borok készítési technológiája megegyezik a fehérboréval....zúzás-bogyózás, 2-3 óra héjjon tartás, préselés.
Meglehet, hogy beszínezen egy kicsit a sillerrel, de először csak próba szinten, egy kis pirosság azért szerintem kellene neki.

2009. november 1., vasárnap

Rozé és siller


Ma én is kiváncsiskodtam egy kicsit a pincében. A fő hangsúly a rozén és a silleren volt, mind a kettő pezseg még egy picit, szerintem még pár nap, és megáll. Mindkettőben érzek egy leheletnyi maradék cukrot, de az még változhata pezsgés hatására. Még zavaros bort ugyebár nem nagy élvezet kóstolgatni, de még így sem rossz. Rendesen gyümölcsös mind a kettő, a merlot rozénak meg már most olyan illata van, mint amikor málnalekvárt főznek a konyhán :)
Azt mondják rozébort készíteni művészet. Szerintem ez magára az egész borkészítésre is igaz.
Szombaton megnéztem az ezerfürtűt, egész jól bírja. Egy-két helyen elkezdett rátelepedni a botrytisz, ami nem is baj, mert az ezerfürtű a hárslevelű és piros tramini kettőse, úgyhogy jól bírja a hideget is.