Visszaolvastam az utolsó beszámolómat, ami még a gourmet fesztiválról ad kisebb leírást.
Nos, ha visszaemlékszem a fehérborok után a vörösekre váltottunk, a rozék időhiány(?) miatt nem kerültek kóstolásra. A pinot noir-ok igen jól vizsgáztak, a kékfrankosok hozták a gyümölcsös-meggyes jegyeket. Pincészetet nem sorolok fel, mivel nem jegyzeteltem, és kb 3 hónapja történt...
Következő számomra igen fontos rendezvény az ezüsthegyi borverseny, és az ezüsthegyi Borfesztivál volt, amiknek a szervezésében is részt vettem.
Három bronzéremmel büszkélkedem a 2009-es évjáratból, bár a barrique chardonnaytól picit talán többet vártam, de annak kell örülni ami van, a harmadik hely is dobogós! Talán ha nem a közepes kénezést választom, amikor a fahordóból áttöltöttem az úszófedeles tartályba...sebaj, az ember mindíg a hibáiból tanul!
A kékfrankosom is bronzérmes lett, ami nagy szó, mert idáig mindíg csak a fehérborokból szerettem volna kihozni a maximumot, idén pedig megmutattam a kékfrankosnak a második töltésű, 110l-es tölgyfahordót. 9 hónapig pihent a bor a fa gyengéd karjában, hihetetlen karakteres, toastos-rumos meggyes bor kerekedett ki belőle, bár még pihentetem reduktív tartályban úgy karácsonyig, akkor lesz kicsivel több, mint egy éves. Ez most az egyik kedvencem. A chardonnay-ból van még kb 30 liter, azt megtartom a szüretig, utána már úgyis csak újbort szürcsölünk. :)
A borversenyre egy pillanatig visszatérve: 126 bormintából több, mint a fele kapott helyezést, amit dícséretesnek lehet nevezni, ugyanis a Magyar Borakadémia "C" típusú borversenynek minősítette az ürömi és a pilisborosjenői szőlősgazdák versenyét. Ez annyit, jelent, hogy a borbírák ugyanolyan szigorúsággal kóstolják és pontozzák a különböző borokat, mint Magyarország más neves borversenyén, beszéljünk akár a Pannon Bormustráról, vagy a Vinagoráról.
1 nagyarany, 13 arany, 18 ezüst, 37 bronzérem!
Én a borbírák ellátmányáról gondoskodtam, megsütöttünk 2 db 8 kg-os malacot, hozzá pedig párolt káposzta és hagymás tört burgopnya volt a körítés.
Külön szeretném megköszönni az Ihatóbb Magyarországért frontemberének, Nyulasi Gábrielnek, hogy segédkezett a borversenyen.
(http://www.magyarborkulturaert.hu)
A borverseny után két héttel megrendezett borfesztivál is remekül sikerült, bár bevallom egy tornaterem nem a legjobb helyszín egy ilyen jellegű rendezvénynek, de az esőtől legalább megvédett minket. Megjegyzés: hihetetlen, de igaz, a borfesztivál napján évek óta mindíg esik az eső! Talán a Jóisten örömében hullajt néhány könnycseppet az itt termett finom borokért! Tavaly április közepén, idén május végén volt a rendezvény...jövőre a júniuson gondolkodunk! :)
Képek és az Ihatóbb Magyarországért beszámolója a borfesztiválról itt:
http://www.magyarborkulturaert.hu/?p=4115
Múlthét szerdán leszüreteltük az Irsait, a cukorfoka 15 volt. Ha megkérdezné valaki, hogy miért szedtem le 15 fokosan, miért nem vártam vele még, arra az a válaszom: nem akarok úgy járni, mint tavaly. Tavaly ugyanis megvártam, míg 17,5-re felkúszik a cukorfok, leszüreteltem, de sava az nagyon kevés volt! Igen, idén bátor voltam, és mint ahogy a nagyok is tenni szokták: savszüretet csináltam. Hozzá kell tenni, fent hagytam még 4 sort, abból lesz a cukorszüret, hogy a sav-alkohol egyensúly rendben legyen. Az ismerősöktől csak azt hallom, hogy minek kell kétszer szüretelni egy szőlőt, miért kell 15 fokosan leszedni, stb. Csak annyit mondok ilyenkor: változik a világ, új trendek vannak!
Termés szempontjából ez az év nem mondható jónak, sőt! Egy sorról durván egy húsosláda szőlő(20kg) szőlő jött le, úgy, hogy a terméskorlátozás meg sem fordult a fejemben. Egy sorban 16 tőke van, annak legalább 2-3 kg szőlőt kéne adni. Jövőre szerves trágyát adok a földnek, de rendesen!
Visszatérve a szüretre, hamar megtörtént a zúzás-bogyózás, majd 4 óra héjjon áztatás következett, amit az illatanyagok kinyerése céljából követ el ilyenkor az ember fia. Préselés után műanyag hordóba öntöttem a mustot, ezt a folyamatot nyálkázásnak hívjuk. Én tavaly csináltam ilyet először, de nagyon praktikus, mert az esetleges szennyeződések(föld, kocsánydarab, stb) a must aljára kerülnek.
Másnap reggel már engedtem is a reduktív tartályba a tiszta, leülepedett mustot, közben pedig elkészítettem a fajélesztőt. IOC 8000 francia borélesztőt használtam, ezt ajánlották a borászok boltjában, kis mennyiségű tápsó kíséretében. Pénteken már dolgozott is a must, beindult a forrás, viszont talán a hétvégi lehűlés hatására vasárnap már nem hallottam a kotyogót szorgalmasan dolgozni, sőt bánatomra semmit sem hallottam. Vagy ilyen csendes forrásba kezdett az élesztő, vagy elakadt az erjedésben. A pincémben most 19 fok van, ami ideális hőmérséklet az erjsztéshez.Ez lesz az első reduktív Irsaim, remélem olyanra sikerül, amilyenre számítok. Friss, ropogós, gyümölcsös, kis szénsavval...
Ha ilyen barátságtalan marad az idő - ami megjegyzem a szőlőnek nem igazán kedvez - jövök vissza a balatonfüredi borfesztivál beszámolójával, amit remélhetőleg képekkel is tudok majd illusztrálni.
