2010. február 18., csütörtök

Torkos csütörtök

Időpont: 2010. 02.18. 18h
Helyszín: Rosé Restaurant, Akácfa u. 24.
Mint tapasztalatlan torkos csütörtökre járó, szerdán délután álltam neki éttermet keresni, merthát úgy gondoltam az az 50% az mégiscsak 50%. Választásom a belváros szívében található Rosé Restaurant-ra esett.
Negyedóra késéssel értünk a tetthelyre, ahol meglepetésünkre nem volt teltház, és felszolgálónk is megnyugtatott, hogy nem szükséges 20h-kor felállnunk az asztaltól, mert lemondtak néhány foglalást, úgyhogy maradhatunk tovább is. Számomra ez külön öröm volt, mert valljuk be, ki szeret futószalagszerűen bekajálni, aztán mint egy jóllakott napközis odébbállni... :)
Felszolgálónk segítőkész, már az ajtóban elénkugrik, elkalauzol a lefoglalz asztalhoz, majd segít a kabátok levételében, és fel is rakja őket a fogasra.
Részemről Nyakas Sauvignon Blanc az indítás, kísérőm szintén Nyakas Irsaijával kezd.
A nyitótáncot padlizsánkrém és tatár beafsteak kezdi, mindkettő ízletes, mondhatni hibátlan, roppanós friss zöldségek kíséretében érkeznek. Közben szürkebarátra térünk át, Bárdos és fia pincéjéből, kellemesen társul az előételhez.
Levesfronton korianderes sajtlevest rendelünk torilla chipsszel, és káposztalevest füstölt csülökkel. Utóbbiból hiányolom a csülköt, konkrétan egy darab sem került a csészémbe, egy pici feketepont a konyhának! A sajtleves kellemesen krémes, nem por apalú, júl passzol hozzá a tortillachips.
"Rozé-kacsamell" mézes dióbéllel, bazsalikomos szamócamártással és bélszín baconnal, hagymával és sajttal sütve, házi burgonyafánkkal. Ez a címe az este főfogásainak,
amihez mindketten egy Takler Merlot kóstolunk. A kacsamell nekem kissé száraznak tűnik, mégis rozé, a bélszín, ahogy kértem médium, plusszban kértem hozzá még egy adag mustáros-konyakon mártást.
A desszertig ejtőztünk kicsit, és egy pohárka Kadarkát vettem magamhoz, Chateau Kajmád pincészettől.
Desszert: tojáslikőrös somlói galuska és házi almás pite vaniliamártással.
Hozzá: Tokajicum Borház 3 puttonyos aszú. Ha szépen akarom kifejezni magam, akkor a végén robbant az ízorgazmus, a fahéjjas-almás pite, és a tokaji......szememet lehúgyva sokáig élveztem az ízpárosítást.
Kísérőm az étteremből kilépve megkérdezte:
-Szeretnéd helyreállítani a szád ph értékét?
A válaszom csak ennyi volt:
-Nem köszönöm, a tokaji zamata körtáncot jár még a számban!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése