Odakint a szőlőben már egy árva szőlőfürtöt sem látni, ha mégis, az a pálinka kontra fröccs fogyasztó szüretelők elnézhető (?) hibája. A korán érő szőlők már elhullatták leveleiket és meztelenül, csupaszon várják a tél röpködő mínuszait. A kékszőlő tőkéin még akad némi levélzet, ami szép őszi színekben pompázik.
Eme írásom sajnos kicsit fakó, mivel képeket sajna nem készítettem sem a szüretről, sem a darálás-préselés technikájáról, de majd jövőre...
Szóval a 2010.
Magyarországon régen volt ilyen kevés mennyiségű termés. Itt-ott még a minőség sem volt a legmegfelelőbb, fogható ez a nyáron lehullott csapadékmennyiségre. Viszont amennyire "savtalan" volt a 2009-es évjárat, annál savasabb lesz a 2010. Egyesek szerint idén mutatkozik meg, ki az, aki igazán ért a borkészítéshez, merthogy a 2010-esből is lehet úgynevezett "nagy borokat" készíteni.
Néhány szó a boraimról:
-Irsai. Életemben először-és talán utoljára-savszüretet csináltam augusztus 25-én, 15-ös cukorfokkal. Azért mondom, hogy utoljára, mert a cukorszüret 3 héttel utána következett, bánatomra ugyanazzal a cukorfokkal! 4 órás héjjon áztatás után préselés, nyálkázás, majd másnap reduktív tartályba töltés, ja és a fajélesztőt ki ne felejtsük a sorból. Francia fajélesztőt használtam, kimondottan illatos fehérborokhoz ajánlották. A zajos erjedés után sajnos kapott egy kis barnatörést, amit egy jó közepes kénezéssel kiküszöböltem, azóta pihen, nyugszik, összeáll. Tegnap kíváncsiságból megkóstoltam, illatában és ízében is még érezni a ként, de karácsonyra már fogyaszthatóvá válik. Illatban fajtajelleges, némi lime is érződik rajta, ízben viszont érezhető, hogy reduktív borról beszélünk. Egy nagyon halvány maradék cukor is érezhető a végén, ami kicsit csajos borrá teszi, ám mégsem nyalós. :)
-Chardonnay. Idén is kétféle chardonnay-t készítettem, reduktív kontra kis tölgyfahordó. Tavaly annyira megtetszett ez a fás, vaníliás jelleg a fahordó kapcsán, hogy úgy gondoltam idén is megér egy misét-vagy kettőt...ismét battonage eljárást alkalmaztam, a zajos erjedés után felkevertem az alulra került seprőt napi egy alkalommal.
-Ezerfürtű. Ha az embernek szőlője van szeret minden évben kísérletezgetni. Én is épp ilyen vagyok. Tavaly kései szüretelésű ezerfürtűt készítettem, nagyon ígéretesnek tűnik. Idén reduktív bor készült belőle, 1 napos héjjon áztatással, ki tudja mi lesz belőle....max megisszuk fröccsnek... :)
-Kékfrankos rosé. Azt mondják rosét készíteni művészet. Részemről a prológus lezajlott, a kissé még zavaros "művésznő" a zárt öltözőben sminkel és festi szépre magát, hogy amikor a színpadra lép a legjobb formáját mutassa, és a közönség ámuljon és bámuljon. Azt hiszem ez a darab hosszúra nyúlik majd, ugyanis még pezseg a kicsike.
-Kékfrankos. 2 hetes héjjon áztatás, préselés, pihentetés. Ez nagyjából ennyi.
Amikor azt gondolja az ember, hogy a szőlős-borosgazda szeptember-október hónapban kidolgozta magát, és jelenleg várakozási időszak van, az téved. Abasárról érkezett ugyanis 50 tőke Irsai és 30 tőke Pinot Noir szőlőoltvány, őszi ültetésre. Ásó, lukfúró, érett marhatrágya, és mehet a mutatvány. Jelenleg ezen dolgozom.
Figyelem! Márton-napra szerezzen magának mindenki újbort! Hogy miért? Mert úgy szól a mondás:
"Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik, és aki Márton napján az újborból nem iszik, az egész évben szomjazik! "
Utóbbitól mentsen minket az ég! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése