Hobbyborászat

Mindenki mosolyog! :)

2011-04-27T12:40:00.000-07:00

Igazán fanatikus hedonistának kell lenni ahhoz, hogy az ember fia - vagy lánya - este 10 órakor álljon neki Caprice salátát készíteni. Az ötlet megindítója egy olasz Montepuciano D'abuzzo volt a 2009-es évből, mely az egyik hiperből akadt kezembe. Vérbeli napfényes Toszkán vörösbor, akár pizzához is remek társ lenne, én mégis maradtam a paradicsom, mozarella, olivaolaj, bazsalikom négyesénél. Annyival spékelve a dolgot, hogy pár csepp balzsamecettel tettem pikánsá az olasz csodát. Ja és hogy a slusszpoént ki ne felejtsem frissen sütöttem hozzá félbarna bagettet. - Így szeretnék minden egyes napot lezárni - gondoltam magamban, miközben a ropogós bagett az olasz veressel randevúzott a számban! Elmosolyodtam, és azt gondoltam az élet szép, másrészt eszembe jutott, hogy a blogírást is hanyagoltam mostanság. Ezt most bepótolom!

Április 8-10 között rendezték meg Óbudán a Jazz és Bor napokat. Kis baráti társasággal meg is beszéltük, hogy márpedig kimegyünk mi borozgatni a vasárnapi jó ebéd után. Csak hogy sajnálatomra egyiknek ilyen program, másiknak olyan probléma....márpedig én akkoris kimegyek! Bátor és elszánt bor-és fesztiválkedvelő buszra száll, és egyszerűen elvegyül a tömegben.
Rövid feltérképezés után Olaszrizling hosszúlépéssel kezdek a Fröccsháztól. Szomjúságom ezután Nyakas Chardonnay-ával csillapítom, és finoman megjegyzem kóstolás után: van még mit tanulnom! A jó pap is holtig tanul, azt mondják, és mivel jegyzet nélkül indultam el otthonról én balga nem is tudom igazából folytatni a borsort....de azt igen, miről érdemes beszélnem!
Borjúkötél? A kedves olvasók hallottak már róla? ez egy sós kalácstészta, ami úgy készül, hogy egy kis darab tésztát henger alakúra formáznak, befonják, mint a kalácsot, berakják őket szorosan egymás mell a tepsibe, a tetejét fokhagymás tejföllel öntik le és agyagkemencében 15-20 percet sütik. Ha kész még plusszban lehet a tetejére fokhagymás tejfölt kenni, és pirított bacon-nel is meg lehet szórni! ISTENI! Száraz fehérbort kortyoltam hozzá, remek páros, itthon is ki fogom próbálni! A másik sikert a paradicsomos-pestós kecskesajt aratta nálam, ahoz épp egy Takler Merlot sikerült kóstolnom...hm, magáért beszél!

Hogy honnan jutott eszembe a blog alcíme? 4 szó az egész:

Group'n Swing Show Band !!!

(http://www.groupnswing.hu)

Kérem szépen ez a zenekar fergeteges hangulatot teremtett a fesztiválon, a színpad előtt az emberek táncra perdültek, a szaxofonos lejött a színpadról, és a tömeg között játszott...mindenki mosolygott pohárral a kézben, mindenkinek járt a lába, mindenki érezte, hogy ezért érdemes volt kijönni, még ha kisebb szélvihar is támadt időnként.

Mindenki mosolyog, süt a nap, fúj a szél, pörög a tánc, és a kürtöskalács... Nagyon bízom benne, hogy az égiek idén kegyesebbek lesznek hozzánk, mint a tavalyi évben. Ezt mind fesztivál, mind évjárat tekintetében mondom. Na és mélyen tisztelt Hölyeim és Uraim, szépen lassan eljön a fesztiválra járók mekkája, beindul a nagyüzem, kinyitnak a pincék és jönnek sorról sorra a boros és gasztronómiai fesztek, de menjünk csak sorjában, íme egy kisebb lista, mi várható a közeljövőben:

- Május 5, csütörtök, 16h: Balatonboglári Borvidék Borbemutatója a Vajdahunyad Várban
- Május 5-8: Budapesti Pálinkafesztivál (A szilva éve!) Budai Vár
- Május 21-22: Etyeki Pincefesztivál!
- Június 3-5: Budai Gourmet, Millenáris Park
- Június 4-5: Kárpát-medencei borászok találkozója, Budafok
- Június 11-13 : Kéknyelű virágzásának ünnepe, Badacsony

Felkészülni, vigyázz, start! :)

Forraltboros túra a Strázsahegyen

2011-01-16T10:54:00.000-08:00

...a szőlő szomszédságában a főzőüst füstje pajkosan lengedez, fahéj és szegfűszegillat édes kettőse táncol a levegőben, a szabadtéri kemencében sül a finom pogácsa, a konyhában pedig Kaldeneker György készíti és tálalja az étvágygerjesztő leveseket....

Úgy gondoltam, hogy e blog legjobban hangzó mondata tükrözte leginkább a fesztiválhangulatot. Ez az írásom nem kimondottan a borokról szól, nevezzük amolyan kulináris élményleírásnak.

Szikrázó napsütéssel díjazták az égiek és az ínyenc vendégsereg 2011 első boros rendezvényét. Január 15-én, szombaton a monori Strázsahegyi pincesor adott otthont a "Jégvirágtól Borvirágig" elnevezésű forraltboros túrának, ahol az Ihatóbb Magyarországért szomjas tagjai is tiszteletüket tették. Igazi kulináris utazás volt ez, ugyanis neves gasztrobloggerek is meghívást kaptak a rendezvényre.
Második alkalommal sikerült Monorra eljutnom, 2010 májusában tartották ugyanis a Strázsahegyi Fesztivált. Akkor is kiváló program volt!Az összes pincében a jókedv uralkodott. A mostaninál hasonlóképpen! Hihetetlen az a vendégszeretet, amit ott érez az ember.
Azért szeretek ilyen fesztiválokra járni, mert személyesen tudok a borászokkal beszélgetni, akár borról, akár szőlőről, akár talajösszetételről, netán terméskorlátozásról. Meg kell említenem nem mindegyik borász mesél a készítési technológiáról, szeretnek titokzatosak lenni. Erre a bizonyos titokzatosságra volt példa tavaly a Budai Borfesztiválon Luka Enikő, aki egy 2009-es Zweigeltet rejtett véka alá. Félreértés ne essék, nem rosszindulatúan írtam az előbbi sorokat, csak szemléltettem egy picit a tényeket.
Kanyarodjunk vissza a fesztiválhoz.
Szerény véleményem szerint az ínyenceknek a kedvére vált ez a fesztivál. Találhattunk itt tepertőkrémes kanapét lilahagymalekvárral, marokkói karfiollevest, tormás burgonyakrémlevest, "disznósajt salátát" ......de inkább nézzük pincéről pincére:
Első állomáshegy:Horváth Pince-Nádas Fogadó.

Az előbb említett tepertőkrémes kanapé származási helye bizony innen ered, két társával kiegészülve: padlizsánkrém és húskrém, pontosabban füstölt tarján hab. Erdei gyümölcsmártást és forró lilahagymalekvárt is kóstolhattak az éhes szájak. Az itt főzött forraltbor nálam a bronzérem helyén landolt, megelőzve újraértelmezett társait, később kitérek rá.
Én nem vagyok túl nagy nagy forraltbor fogyasztó, egy-két pohárral szívesen elkortyolgatok a nagy téli hidegben, de a jóidő hatására sikerült becserélnem a bögrémet egy kóstolópohárra. (köszi Andi!)

Második állomás: Vállalkozók Monori Szervezet pincészete.
Közvetlenül a szőlő szomszédságában a főzőüst füstje pajkosan lengedez, fahéjillat száll a levegőben, a szabadtéri kemencében sül a finom pogácsa, a konyhában pedig Kaldeneker György készíti és tálalja étvágygerjesztő leveseit.

Paprikakrémleves, tormás burgonyakrémleves és fűszeres sárgaborsóleves. Ámító illatok, isteni ízek!
Harmadik állomásunk a Czeglédi pince, ahol Chef Karak volt a meghívott gasztroszakértő. Sajnos mivel korán érkeztünk csak a marokkói karfiolkrémlevesből sikerült ízelítőt kapni, azt is 10 perces várakozással. Sebaj, közben egy 4 éves Chardonnay-t kóstolok házigazdánktól. Érezhető a kora, bársonyos illattal rendelkezik, markáns ízvilággal.

Megjegyezni kívánom, hogy a libamájas tonhalkrém szárított paradicsommal, a kecskesajtkrém chutneyvel és a tonhalfasírt chilis paradicsomlekvárral odaérkezésünkkor sajnos vagy még nem készült él, vagy chefúr kicsit elcsúszott a menü ügyben, ami érthető is. Másnap a blogjában olvastam, hogy közel 300 fő látogatta meg a pincét! Ez 13h körül már érezhető is volt, egyre csak gyűlt a tömeg, kis csapatok váltogatták egymást a pincékben, és a pincék előtt.

KétSzabó Borpince és a Maligán Borétterem kettőse fogadott minket a negyedik állomáson. A telirakott asztalok mögött szakácsok-segítőnők szorgoskodtak.

Akadt itt ír bárányleves, vérpástétom, fűszeres almapürépréselt sertésköröm „kocsonya” savanyúsággal, kemencében sütött kenyérrel. Közben 2009-es Ezerjót sikerült a poharamba szerezni. Nem bántam meg.

Kovács Róbert pincéjéhez érkezünk a továbbiakban, ahol a Péteri Borbarát Kör segédkezik az üres poharak és tányérok megtöltésében. A házigazdával tavaly olyan jó diskurzust sikerült kialakítani, hogy lehívott a pincéjébe is, megkóstoltunk néhány kiváló tételt.

Ismét bebizonyosodott a mondat: jó bor mellet jó kapcsolatok születnek. Vendéglátóink kemencében sütött tócsnival-lehet, hogy ők máshogy nevezik-készültek, mely szalonnával vagy kolbásszal volt ízesítve. A fesztivál legjobb fehérborát sikerült itt kóstolnom, egy 2009-es Sauvignon Blanc-t. Annyira jó volt, hogy mielőtt hazafelé vettük volna az irányt odasiettem még egy jó pohár borért. Májusban ha időm engedi visszatérek!

Kugel pince-Lukácsy pince-Bodor Borház triumvirátusa fogadott minket a hatos számú állomáson. Itt aztán volt tumultus! Mind ételben, mind italban!

Sült kolbász és májashurka(hidegen), előbbi túl köményes, utóbbi íztelen. A borral viszont ellensúlyozták a problémát, 2010-es Zweigelt roséjuk kellemes tétel volt, sajnos azt nem tudom a három közül melyik pincéjé... :(

Hölgyeim és Uraim!
Ami most következik, az nálam a forraltbor újraértelmezése kategóriába tartozik. Egy időre elfelejtjük a fahéjjas-szegfűszeges vonalat.
Megyeri-Harmati pince.

Hetedik állomás. Chili, tarkabors, feketeszeder és ribizli. Ez a recept a forraltborok menyországába! Csípős lesz ugyan az utazás, de higyjék el nekem megéri! Nálam ez vitte a pálmát! Ez a pince GasztroRékával volt közös kialakításban, a gasztrobloggert sajna nem találtuk, így az utolsó pár darab olajbogyós-fetás és kolbászos-krémsajtos kiflivel vígasztalódtunk, és tettük ünnepivé e szép napot.

A nyolcas megállóhely a Csuzi család pincéje volt, ahol egy 2009-es Olaszrizlinget kortyolgattam a fetás ízkombinációra, sikerrel. Meg kell említenem, hogy az édességkedvelőket itt házilag készített tejkaramella és egyéb finomság várta.

Csülkös babot sikerült "magunkhoz venni" a kilencedik pincénél. Barta pince, amiről beszélek, a második helyet kapta meg nálam forralbor kategóriában.
Recept: az alapja Cserszegi Fűszeres! A fahéj-szegfűszeg vonalat nem kell nagyon erősre tolni, éppen annyi kell bele, hogy halványan duruzsoljon a háttérben. Az exrát viszont a vele együtt főzött ananász jelentette. Nem is akármilyen ananász! Némi töprengés után azt gondoltuk valami erősebb rummal fel van turbózva a bestia, de nem! Ez akkor tudatosult bennem, amikor a pohár alján figyelő ananászokat megettem. Bizony erőteljes alkoholos befolyásnak voltak ezek az ártatlan kis ananászdarabkák kitéve, galád módon beáztatták valamilyen fajta alkoholba. Csipetnyi ánizst is éreztem benne, talán volt néhány csepp Pernod is abban a "páclében" .

Utolsó állomáshelyünk a Gosztola pincéhez vezetett. Olaszrizlinget kóstoltam, majd Kékfrankos rosét. Utóbbi 2009-es, kicsit már öregecske. Bánatunkra a vaddisznóragu még nem készült el. Úgy jártunk, mint Chef Karaknál, pedig a libamájas tonhalkrémjét szárított paradicsommal szívesen megkóstoltam volna.
Nagyon tetszett, hogy nem volt rivalizálás a gasztrobloggerek kulináriái és a helyi termelők kolbászos-szalonnás tócsniai között, hogy arról a vaddisznóraguról már ne is beszéljek! Mindezek azt bizonyítják, hogy az emberek vevők az új dolgokra, de a régi hagyományos ízekről nem mondanak le. Ne hagyd el a járt utat egy járatlanért.

Véleményem szerint nagyon jól megfér együtt a tepertőkrémes kifli lilahagymalekvárral és a vaddisznóragu. Csakúgy, mint a boroknál: kedveljük a barriqe-os fajtákat, de egy gyümölcsös, reduktív fajtára sem mondunk nemet!

Kedves Szervezők!
Sokmindenki és a magam nevében szeretném megköszönni, hogy megszervezték és létrehozták ezt a fesztivált, és örömöt szereztetek nekünk a remek borokkal és ételekkel!
Ha tehetjük jövőre is jövünk, vagy ahogyan a szólás tartja: Jövőre Veletek Ugyanitt!

Önök se hagyják ki!

Fotók: Kaiser Zoltán és Nyulasi Gábriel.

http://www.magyarborkulturaert.hu/

2010, a kérdőjeles évjárat

2010-11-09T08:25:00.000-08:00

Ismét elmaradtam kissé a blogírással, de kérem mindennek oka van.
Odakint a szőlőben már egy árva szőlőfürtöt sem látni, ha mégis, az a pálinka kontra fröccs fogyasztó szüretelők elnézhető (?) hibája. A korán érő szőlők már elhullatták leveleiket és meztelenül, csupaszon várják a tél röpködő mínuszait. A kékszőlő tőkéin még akad némi levélzet, ami szép őszi színekben pompázik.
Eme írásom sajnos kicsit fakó, mivel képeket sajna nem készítettem sem a szüretről, sem a darálás-préselés technikájáról, de majd jövőre...

Szóval a 2010.

Magyarországon régen volt ilyen kevés mennyiségű termés. Itt-ott még a minőség sem volt a legmegfelelőbb, fogható ez a nyáron lehullott csapadékmennyiségre. Viszont amennyire "savtalan" volt a 2009-es évjárat, annál savasabb lesz a 2010. Egyesek szerint idén mutatkozik meg, ki az, aki igazán ért a borkészítéshez, merthogy a 2010-esből is lehet úgynevezett "nagy borokat" készíteni.

Néhány szó a boraimról:

-Irsai. Életemben először-és talán utoljára-savszüretet csináltam augusztus 25-én, 15-ös cukorfokkal. Azért mondom, hogy utoljára, mert a cukorszüret 3 héttel utána következett, bánatomra ugyanazzal a cukorfokkal! 4 órás héjjon áztatás után préselés, nyálkázás, majd másnap reduktív tartályba töltés, ja és a fajélesztőt ki ne felejtsük a sorból. Francia fajélesztőt használtam, kimondottan illatos fehérborokhoz ajánlották. A zajos erjedés után sajnos kapott egy kis barnatörést, amit egy jó közepes kénezéssel kiküszöböltem, azóta pihen, nyugszik, összeáll. Tegnap kíváncsiságból megkóstoltam, illatában és ízében is még érezni a ként, de karácsonyra már fogyaszthatóvá válik. Illatban fajtajelleges, némi lime is érződik rajta, ízben viszont érezhető, hogy reduktív borról beszélünk. Egy nagyon halvány maradék cukor is érezhető a végén, ami kicsit csajos borrá teszi, ám mégsem nyalós. :)

-Chardonnay. Idén is kétféle chardonnay-t készítettem, reduktív kontra kis tölgyfahordó. Tavaly annyira megtetszett ez a fás, vaníliás jelleg a fahordó kapcsán, hogy úgy gondoltam idén is megér egy misét-vagy kettőt...ismét battonage eljárást alkalmaztam, a zajos erjedés után felkevertem az alulra került seprőt napi egy alkalommal.

-Ezerfürtű. Ha az embernek szőlője van szeret minden évben kísérletezgetni. Én is épp ilyen vagyok. Tavaly kései szüretelésű ezerfürtűt készítettem, nagyon ígéretesnek tűnik. Idén reduktív bor készült belőle, 1 napos héjjon áztatással, ki tudja mi lesz belőle....max megisszuk fröccsnek... :)

-Kékfrankos rosé. Azt mondják rosét készíteni művészet. Részemről a prológus lezajlott, a kissé még zavaros "művésznő" a zárt öltözőben sminkel és festi szépre magát, hogy amikor a színpadra lép a legjobb formáját mutassa, és a közönség ámuljon és bámuljon. Azt hiszem ez a darab hosszúra nyúlik majd, ugyanis még pezseg a kicsike.

-Kékfrankos. 2 hetes héjjon áztatás, préselés, pihentetés. Ez nagyjából ennyi.

Amikor azt gondolja az ember, hogy a szőlős-borosgazda szeptember-október hónapban kidolgozta magát, és jelenleg várakozási időszak van, az téved. Abasárról érkezett ugyanis 50 tőke Irsai és 30 tőke Pinot Noir szőlőoltvány, őszi ültetésre. Ásó, lukfúró, érett marhatrágya, és mehet a mutatvány. Jelenleg ezen dolgozom.

Figyelem! Márton-napra szerezzen magának mindenki újbort! Hogy miért? Mert úgy szól a mondás:

"Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik, és aki Márton napján az újborból nem iszik, az egész évben szomjazik! "

Utóbbitól mentsen minket az ég! :)

Balatonfüredi borhetek 2010

2010-09-17T06:20:00.000-07:00

Magyarország leghosszabb borfesztiválja augusztusban 3 héten keresztül várt minden borkedvelőt a hullámzó magyar tenger partján. A költők városa, Balatonfüred adott otthont az északi part pincéit felvonultató rendezvénynek.
A nyitás utáni második-harmadik napon sikerült megismerkednem a méltán híres balatoni borok varázslatos, minerális világával.

Örömmel konstatáltam, hogy rendkívül sok ember nézelődött, érdeklődött és nem utolsó sorban kóstolgatott a sok-sok ki-és feldíszített borkínáló faházacskák előtt. Némelyik pincészetnél kígyóztak a sorok, időnként ülőhelyet sem lehetett találni.

Bizonyára sokak fejében felmerül a kérdés: miért ilyen hosszú ez a borfesztivál? Ha csak azt veszem alapul, hogy én, mint borkedvelő és hobbiborász egyben, két nap alatt 16 pincészet 47 fajta borát kóstolgattam végig....

Kiállítók, a teljesség igénye nélkül:

Jásdi Pincészet-Csopak, Figula Pincészet, Szalay Pince, Ódor József-Aszófő, Koronczai Pince, Ferenc Pince, Horváth Pince, Fodorvin Borház, Múzsa Borház,

Cseki bor Pincészet, Mikló Pince, Koczor Pincészet, Söptei Pince-Csopak, Piffáth Pince, Feint Borház, Balogh Pincészet.

Szemezgessünk néhányat a számunkra kimagasló tételekből:

-Jásdi Cserszegi Fűszeres: meglepően mézes, törkölyös illat.
-Jásdi Szürkebarát: borhoz hozzá nem értő, mégis borkedvelő kísérőm intenzív őszibarack illatot és ízt vélt ebben a tételben felfedezni.
-Figula Chardonnay Barrique 2009: dohány illat(?) diszkrét fás háttérrel. 10 pont!
-Koronczai Olaszrizling: zöldfűszeres, borsos, gyógynövényes illat, krémes íz.
-Fodorvin Chardonnay: talán a legminerálisabb tétel a fehérborok között!

-Fodorvin Kékfrankos: a legjobb rosé! Szamócalekvár íz és illatjegyek.
-Feind Cabernet Franc 2006: szép tannin és savak némi extrakt édességgel, Pannon Bormustra Csúcsbora 2008!

A 2010-es év nem a legkedvezőbb, sem a szőlőnek, sem a borfesztiváloknak. Gondoljunk csak - sokak szívfájdalmára - az etyeki pincefesztiválra, vagy a budai bor és pezsgőfesztiválra a Várban, ahol péntek-szombaton az esővel és a borús idővel dacoltak a kiállítók. A borászatok is 2 hetes csúszásban vannak a szürettel, de sajnos nincs mit tenni, ha nincs napfény nem nő a cukorfok.

Nekünk is kijutott az esőből Balatonfüreden, a második napon jó félnapos esőt kaptunk az égiektől. Na nem mintha az eső el tudná riasztani a szomjas borkedvelőt a kóstolástól, de sajna a kínáló pavilonok előtt nem volt fedett rész. Így aztán az ember fia, balatonpart lévén elindul négykerekű esernyőjével jóféle balatoni halászlé után kutatni.
Szerencsére délutánra az idő kegyes volt hozzánk, újra kézbe lehetett venni a poharakat, és folytathattuk a finom balatoni nedük kortyolgatását.

Biz' mondom néktek: "Ez jó mulatság, férfimunka volt" !

Cím nélkül!

2010-08-31T07:04:00.000-07:00

A fejemben kavarogtak a gondolatok, ujjaim várakozva álltak a klaviatúra fölött, vajon mi legyen a címe ennek a blognak? Eső? Aggódás? Borfesztivál? Végülis nem döntöttem, inkább ahogy szoktam (vagy nem szoktam) megírom a memoárokat, ahogy azt Regős Bendegúz is tette annakidején!

Visszaolvastam az utolsó beszámolómat, ami még a gourmet fesztiválról ad kisebb leírást.
Nos, ha visszaemlékszem a fehérborok után a vörösekre váltottunk, a rozék időhiány(?) miatt nem kerültek kóstolásra. A pinot noir-ok igen jól vizsgáztak, a kékfrankosok hozták a gyümölcsös-meggyes jegyeket. Pincészetet nem sorolok fel, mivel nem jegyzeteltem, és kb 3 hónapja történt...

Következő számomra igen fontos rendezvény az ezüsthegyi borverseny, és az ezüsthegyi Borfesztivál volt, amiknek a szervezésében is részt vettem.
Három bronzéremmel büszkélkedem a 2009-es évjáratból, bár a barrique chardonnaytól picit talán többet vártam, de annak kell örülni ami van, a harmadik hely is dobogós! Talán ha nem a közepes kénezést választom, amikor a fahordóból áttöltöttem az úszófedeles tartályba...sebaj, az ember mindíg a hibáiból tanul!

A kékfrankosom is bronzérmes lett, ami nagy szó, mert idáig mindíg csak a fehérborokból szerettem volna kihozni a maximumot, idén pedig megmutattam a kékfrankosnak a második töltésű, 110l-es tölgyfahordót. 9 hónapig pihent a bor a fa gyengéd karjában, hihetetlen karakteres, toastos-rumos meggyes bor kerekedett ki belőle, bár még pihentetem reduktív tartályban úgy karácsonyig, akkor lesz kicsivel több, mint egy éves. Ez most az egyik kedvencem. A chardonnay-ból van még kb 30 liter, azt megtartom a szüretig, utána már úgyis csak újbort szürcsölünk. :)

A borversenyre egy pillanatig visszatérve: 126 bormintából több, mint a fele kapott helyezést, amit dícséretesnek lehet nevezni, ugyanis a Magyar Borakadémia "C" típusú borversenynek minősítette az ürömi és a pilisborosjenői szőlősgazdák versenyét. Ez annyit, jelent, hogy a borbírák ugyanolyan szigorúsággal kóstolják és pontozzák a különböző borokat, mint Magyarország más neves borversenyén, beszéljünk akár a Pannon Bormustráról, vagy a Vinagoráról.

1 nagyarany, 13 arany, 18 ezüst, 37 bronzérem!

Én a borbírák ellátmányáról gondoskodtam, megsütöttünk 2 db 8 kg-os malacot, hozzá pedig párolt káposzta és hagymás tört burgopnya volt a körítés.

Külön szeretném megköszönni az Ihatóbb Magyarországért frontemberének, Nyulasi Gábrielnek, hogy segédkezett a borversenyen.

(http://www.magyarborkulturaert.hu)

A borverseny után két héttel megrendezett borfesztivál is remekül sikerült, bár bevallom egy tornaterem nem a legjobb helyszín egy ilyen jellegű rendezvénynek, de az esőtől legalább megvédett minket. Megjegyzés: hihetetlen, de igaz, a borfesztivál napján évek óta mindíg esik az eső! Talán a Jóisten örömében hullajt néhány könnycseppet az itt termett finom borokért! Tavaly április közepén, idén május végén volt a rendezvény...jövőre a júniuson gondolkodunk! :)

Képek és az Ihatóbb Magyarországért beszámolója a borfesztiválról itt:

http://www.magyarborkulturaert.hu/?p=4115

Múlthét szerdán leszüreteltük az Irsait, a cukorfoka 15 volt. Ha megkérdezné valaki, hogy miért szedtem le 15 fokosan, miért nem vártam vele még, arra az a válaszom: nem akarok úgy járni, mint tavaly. Tavaly ugyanis megvártam, míg 17,5-re felkúszik a cukorfok, leszüreteltem, de sava az nagyon kevés volt! Igen, idén bátor voltam, és mint ahogy a nagyok is tenni szokták: savszüretet csináltam. Hozzá kell tenni, fent hagytam még 4 sort, abból lesz a cukorszüret, hogy a sav-alkohol egyensúly rendben legyen. Az ismerősöktől csak azt hallom, hogy minek kell kétszer szüretelni egy szőlőt, miért kell 15 fokosan leszedni, stb. Csak annyit mondok ilyenkor: változik a világ, új trendek vannak!
Termés szempontjából ez az év nem mondható jónak, sőt! Egy sorról durván egy húsosláda szőlő(20kg) szőlő jött le, úgy, hogy a terméskorlátozás meg sem fordult a fejemben. Egy sorban 16 tőke van, annak legalább 2-3 kg szőlőt kéne adni. Jövőre szerves trágyát adok a földnek, de rendesen!
Visszatérve a szüretre, hamar megtörtént a zúzás-bogyózás, majd 4 óra héjjon áztatás következett, amit az illatanyagok kinyerése céljából követ el ilyenkor az ember fia. Préselés után műanyag hordóba öntöttem a mustot, ezt a folyamatot nyálkázásnak hívjuk. Én tavaly csináltam ilyet először, de nagyon praktikus, mert az esetleges szennyeződések(föld, kocsánydarab, stb) a must aljára kerülnek.
Másnap reggel már engedtem is a reduktív tartályba a tiszta, leülepedett mustot, közben pedig elkészítettem a fajélesztőt. IOC 8000 francia borélesztőt használtam, ezt ajánlották a borászok boltjában, kis mennyiségű tápsó kíséretében. Pénteken már dolgozott is a must, beindult a forrás, viszont talán a hétvégi lehűlés hatására vasárnap már nem hallottam a kotyogót szorgalmasan dolgozni, sőt bánatomra semmit sem hallottam. Vagy ilyen csendes forrásba kezdett az élesztő, vagy elakadt az erjedésben. A pincémben most 19 fok van, ami ideális hőmérséklet az erjsztéshez.Ez lesz az első reduktív Irsaim, remélem olyanra sikerül, amilyenre számítok. Friss, ropogós, gyümölcsös, kis szénsavval...

Ha ilyen barátságtalan marad az idő - ami megjegyzem a szőlőnek nem igazán kedvez - jövök vissza a balatonfüredi borfesztivál beszámolójával, amit remélhetőleg képekkel is tudok majd illusztrálni.

A nagy visszatérés :)

2010-08-16T15:03:00.000-07:00

Restellem kissé, hogy félbehagytam blogírásomat. Belegondolva időszűkében is voltam, -na nem mintha magyarázkodni akarnék-de még az általam szervezett borfesztiválról sem ejtettem egy szót sem, a monori strázsahegyi bortúráról és a balatonfüredi Balatoni Borok Fesztiváljáról már nem is beszélve...de őszintén szólva nem is ezek járnak most a fejemben, hanem hogy elérkezett az idő egy újabb évjárat elkészítéséhez, szombaton hajnalban az Irsai tőkék megválnak féltve őrzött és oly sokáig táplált gyümölcseiktől, hogy aztán abból illatos, friss nedü csordogáljon a préselés folyamán.
Úgy gondolom, hogy a szüreti jelentések között ki fogok térni a fent nevezett fesztiválokra is, de mindenhez idő kell! Sajna idén az oldalhajtásokat és a zöldmunkát majdhogynem egyedül kellett végeznem, 2 hét alatt sikerült is befejeznem, mert néhol az időjárás akadályozta a munkát, néhol egyéb elfoglaltság. Lényeg a lényegben, hogy a szőlő nem maradt zöldmunka nélkül. A termés várhatóan több lesz, mint tavaly, de ez várható is volt a 2 évvel ezelőtt elkövetett drasztikusnak nevezhető fiatalítások miatt...bár a fiatalításnak még nincs vége, sőt! Évről évre nevelgetem az arra érdemes oldalhajtásokat, hogy az öreg tőkék karosszékbe ülhessenek, míg a fiatal vesszők serényen bő termést hoznak!

Élménybeszámoló

2010-05-09T15:54:00.000-07:00

6. Budai Gourmet - Bor és jazz napok

Aki a kulináris élvezetek hajhásza-mondjuk úgy hedonista-semmiképpen nem hagyja ki a minden évben megrendezésre kerülő Budai Gourmet fesztivált. Idén a Budai Vár panorámaterasza adott otthont a rendezvénynek, ami valljuk be nem hátrány, mert a néző-fogyasztóközönség évről-évre nő. Én tavaly vettem részt először ezen a fesztiválon egy gyönyörű napsütéses vasárnap délután a Millenáris parkban. Úgy gondolom a Budai Vár jobb helyszínnek bizonyult. Nagyobb terület, kiszélesedett gasztronómiai kínálat, és hát a pincészetek....
Szombaton kisebb listát készítettem azokról a pincészetekről, akiknek a standjait mindenképpen fel kell keresni...a teljesség igénye nélkül: Bock, miklóscsabi, Matias, Bárdos és fia.
A koradélutáni helyszínre érkezés és rövid terepszemle után a bejáratnál egyből rátaláltunk a Matias Pincészetre. Ők azért szerepeltek a listámon, mert mindenképpen szerettem volna olyan borokat is megkóstolni, amilyeneket még sosem kóstoltam. Ilyen volt például a Zöldveltelíni, ami bevallom nem lesz a kedvenc fajtám. Hárslevelű következett rendkívül intenzív trópusi gyümölcs és hársméz illattal és ízvilággal. Irsai Olivér folytatta a sort, be kell valljuk kellemes tétel, majd egy Kéknyelű érkezett, mondhatni angyalszárnyakon. Végezetül Chardonnay került a poharunkba, melyből a hordós érlelésnek köszönhetően fás, vaníliás, toast-os jegyek bújnak elő.
Következő állomásunk "miklóscsabi" standja volt. Egy újabb borral ismerkedtem, ez pedig az Ezerjó, és ehhez úgy gondolom Miklós Csabi volt a legjobb választás. Kóstoltam még a pinot blanc-királyleányka-rizlingszilváni cuvée-t is, köszi Csabi!
Maurus pince miklóscsabi mellett ékeskedett ugyancsak remek boraival. Tramini hordóválogatás került a poharamba, utána viszont a fesztivál egyik legjobb fehérborát volt szerencsém megkóstolni, név szerint egy 2007-es Chardonnay válogatást. Az illat és az íz olyan kombinációt hoztak egymással létre, hogy az első korty után kirázott a hideg, aztán majdnemhogy örömujjongásba törtem ki :) Erre már-már azt mondanám, hogy PERVERZ :):)
Sauskáék pavilonját kerestük fel az előző örömóda elkortyolgatása után, aholis Chardonnay-t kóstoltunk, és megjegyeztük: Villányban a fehérboroknak is van jövőjük.

Ezután következett a hab azon a bizonyos tortán. egy személyes kedvenc:

Kovács Nimród 2007 Battonage Chardonnay!

Bevallom én ez alapján készítettem a BBC-t, ami barrique battonage Chardonnay, mondhatni puskáztam a nagyoktól. Ez a puska olyan jól sikerült, hogy a dolgozatot jelentem ötösre megírtam. Hihetetlen azonosságot véltem felfedezni a két bor között. Ugyanaz az illat, mondhatni ugyanolyan ízvilág, bár a Kovács féle 2007-es, az enyém 2009-es, az övé egri, az enyém ürömi. Azt mondom ha ez a bor nálunk a helyi borversenyen nem ér el legalább egy bronzérmet, akkor dombon ülő vadászkutya legyek, aki a holdat ugatja....
A fehérborok sorát Bock pincészet Olaszrizlingjével zártuk. Hiába, Villány az Villány!

Folyt.köv...!!!

A kellemes csalódás élménye

2010-04-27T13:49:00.000-07:00

Blogírásom ihletője egy 2007-es(!) Hilltop Királyleányka volt.
Gárbiel barátomtól kaptam ez a tételt, igaz ő nem fűzött hozzá nagy reményeket. Hozzáteszem: a vártnál sokkal nagyobb sikert aratott! Mint minden újbor kóstolásnál először felkerestem a termelő weboldalát, rákerestem a 2007-es Királyleánykára, de csak 2009-es tételt találtam.

Jellemzése:

"Kellemesen kiegyensúlyozott, könnyeden elegáns, illatos, üde száraz fehérbor, mely a történelmi neszmélyi borvidéken termett Királyleányka szőlőből készült a Hilltop borászatban. Sokoldalú, önmagában is igen élvezetes ital, de méltó kísérője szárnyasoknak és halaknak is. Enyhén behűtve ajánljuk."
Nos az üveget a szekrény tetejéről emeltem le az "enyhén behűtés" most elmaradt, és mivel többnyire esténként kóstolok borokat a szárnyasok és halacskák sem társulnak hozzá kísérőként.

Egy biztos: gyorsan fogy...Ahogy szokták mondani: itatja magát-nameg engem is.
Külön örülök ennek a tételnek, mert Királyleánykával idáig még nem volt dolgom. Ha brekegő kis leveli béka lennék kérve kérném, hogy adjon egy csókot a számra, és ígérem királyfivá változom!

Jelentem a csók megvolt, és van is róla mit mesélni.

Diszkrét muskotályos illat, ami még némi hársmézzel párosul, vakteszten lehet, hogy hárslevelűt tippelnék rá. Ízben rendkívül gazdag, gyümölcsös, talán három éves kora lévén már-már tüzes, de mégis harmónikus...finom savak...és megint kiürült a pohár. Csöppet sem érzem azt, hogy egy megfáradt, üres, vén bort innék. Úgy látszik, hogy akár a Chardonnay-nak, a Királyleénykának is jót tesz a múló idő.
Időközben szereztem mellé némi Pannónia sajtot, azt javaslom próbálja ki, aki csak teheti. A Királyleányka és a Pannónia sajt egyedülálló ízkombinációt alkot egymással! Az ízek lágy harmóniája!

Következő mondatomon elmosolyodtam, mert egy pillanatra eszembe jutott Gábriel barátom egyik cikke: Pinot hercegek és Sajt hercegnők ....

Bővebb olvasnivalót erről itt találsz:

http://www.magyarborkulturaert.hu/?p=3412

Én most úgy fogalmaznék: Királylányka Herceg és Pannónia Hercegnő találkozása....igen, tudom mi jut erről egyből az eszetekbe, ami nekem is: ebből leszboszi buli lesz! Az ízlelőbimbók egy kicsit sem bánják ezt a remek találkozást, higyjétek csak el!

Másik téma: facebook-os tagként naponta értesülök ilyen-olyan fesztiválokról, rendezvényekről.
Meg kell hagyni, ahogy egy kis napsütést villantott a tavasz, ahogy a szőlőkön és a gyümülcsfákon kipattantak a rügyek, és a levegő 20C fok fölé emelkedett, hirtelen megnőtt a fesztiválok száma is.
Megpróbálom felsorolni a májusi repertoárt, a teljesség igénye nélkül:

Május 01, szombat: A Magyar Szőlészeti - Borászati munkálatok ünnepe! – Az ihatóbb Magyarországért. Tóth László birtokán a hungarikumok jegyében

Részletek:

http://www.facebook.com/#!/event.php?eid=111321578899281

Május 1-2, Balatoni Borok Fesztiválja, Budapest, Erzsébet tér
Május 6-9, Budai Gourmet Bor és Jazz napok, Budapest, Budavári Palota
Május 6-9, Budapesti Pálinka Fesztivál, Városháza Park (egy időben) ?
Május 15-16, Etyeki Pincefesztivál, Etyek
Május 21-22, Somlói Tavasz Fesztivál, Somló-hegy, Nagy-rét
Május 29-31, Kéknyelű Virágzás Ünnepe, Badacsonytomaj

Nos a rügyfakadás remélem mindenkinek meghozza a fesztiválozós kedvet, ám egy rendezvényről ne feletkezzünk meg:

Május 30, vasárnap, 14h, Ezüsthegyi Borfesztvivál, Üröm.

Részletek itt:

http://eborfeszt2010.blogspot.com/

Nos így a végén a saját boraimról is ejtenék néhány szót.
Az Irsaival nagyon meg vagyok elégedve, ahhoz képest, hogy mindjárt május van, meg tudta őrizni muskotályos illatát, és ízben is mondhatni hibátlan. A chardonnay is remek munkát végzett(vagy inkább a készítője?), ez majd kiderül a borversenyen, de egyértelmű, hogy a nagy csodát a BBC-től várom, ami egy barrique-olt battonage eljárással készült chardonnay. (battonage eljárás= az erjedés után a bor alján lévő seprőt felkeverjük heti 1-2 alkalommal) Eddig mindenki erre a borra adta a legtöbb voksot, örülök, ha kap valamilyen érmet, én mivel maximalista vagyok, bízom benne, hogy egy aranyat azért kicsikarnak rá a borbírák.
A merlot rozém szépen kiforrt a tavaszi felmelegedés miatt, egy nagyon kevés maradék cukor még érezhető benne, illatában a mályvacukor dominál. Ízben kellemes gyümölcsös, és ami nekem még külön tetszik benne: maradt benne egy kis + szénsav, amitől még frissebb!
A vörösboraimmal csak egy baj van: érezhető bennük az almasav, ami a környékbeli vörösborok jellezője és mondhatni velejárója. Tojásfehérjés derítéssel próbálom jelenleg kiküszöbölni ezt a zavaró tényezőt. 100l borhoz 2 felvert tojásfehérjét keverek hozzá, és máris kész a madártej-helyett madárbor :)

Kellemes májust minden borbarátnak!!!

Borfesztivál program

2010-04-24T06:20:00.000-07:00

A borfesztivál körüli szervezés közben eszünkbe jutott, hogy mivel szám szerint ez a 15-dik rendezvény, csináljuk idén egy kicsit másra, mint amilyen eddig volt.

Mivel ez a borfesztivál a helyi borosgazdák borait mutatja be a borkedvelő vendégeknek idáig a következőképpen alakult a program: 14h-kor kapunyitás, 16h-kor a borverseny eredményhirdetése, majd 17:30 körül kapuzárás.

Idén kicsit átalakítjuk az Ezüsthegyi Borfesztivál programját, szeretnénk kultúrális témával is feldobni a rendezvényt, plussz meghívtunk még négy külső pincészetet is az ország különböző borvidékeiről.

Nézzük tehát a programot:

-14h-kor kapunyitás

-15-16h Yeahmen Jazz Trió fellépése - igényes jazz formáció, szaxofon-gitár-énekesnő édes harmóniája egy finom jó bor mellett igazán élvezhető!

-16h a borverseny eredményhirdetése, díjjak kiosztása

-16:30-18h Bursen pilisvörösvári sramizenekar koncertje

Meghívott pincészetek:

Nyakas pincészet - Etyek

Egri Korona Borház - Eger

Janus Borház - Villány

Pannon Tokaj Kereskedőház - Tokaj

A belépő 1000 ft. A kedves vendég a borosgazdák és a pincészetek által kiállított borokat díjmentesen kóstolhatják a nap folyamán!

Márciusi kóstolók

2010-03-30T13:39:00.000-07:00

A következő sorokban megintcsak nem a saját boraimról tartok prédikációt, hanem arról, hogy miféle újdonságokkal ismerkedtem meg "TÉVÚTRA FUTOTT ALANTAS ÉLETÜNK SÖTÉTÜLŐ CSILLAGÖSVÉNYÉN. :) Bár ha belegondolok egy-két jó tételtől a sötétülő csillagösvény inkább világosodni kezdett....de kezdjük mindenek elején egy jó kis pálinkakóstolással.
Sógorom, aki vendéglőtulajdonos, felhívott egyik délután, hogy este pálinkakóstolót tart nála a Szicsek névre hallgató, pálinkaforgalmazó cég. Nem is kellett kétszer mondania, mert mivel "gasztrológus" és hedonista is vagyok egy személyben, merészen álltam eme jónak ígérkező tevékenység elé.
Mivel boros blogot terveztem, nem sorolom fel hányféle pálinkát kóstoltunk 1-1,5 cl/fajta, volt cigánymeggytől kezdve a csipkebogyón keresztül a törkölyig.
12 tétel közül választottuk ki a győztes ötöt, bár a legvégén az utolsó pálinka már csípte az ízlelőbimbóimat...azt kiabálta: Elég volt!

A következő rendezvény a Somlói borbemutató volt a Festetics Palotában, amit Nyulasi Gábriel ajánlott figyelmembe. Nos mivel még sosem jártam ott márcsak ezért is érdemes volt megtekinteni.
Külön szeretném megjegyezni, hogy majdhogynem extavagánsnak titulálható borospohárban kóstolgattuk a somlói borokat, ugyanis a kóstolópoharunknak a szára négyszögletes volt, talán egy görög oszlophoz hasonlított....ha sokáig fogta az ember már-már kényelmetlen is volt. Zárójelben megjegyezném, hogy kézhezvétel után papír-ill. karton szaga volt a poharakan, szerintem ilyenkor, ha kartondobozból veszik elő őket nem árt elöblíteni őket...

Regisztráció után kis füzetet kaptunk, amiben fel volt tüntetve mind a 17 somlói pincészet, alatta jegyzetelőhellyel. Én őszinte leszek, az első három pincészetig lelkesen írtam a fajtákat, és némi hozzáfűznivalót, de most jön a lényeg: egy pincészetnél 3-4 fajta bort kóstoltunk. A mennyiség 0,5 dl, és 1 dl között ingázott. Furmint, hárslevelű, olaszrizling, juhfark. Ők voltak az este főszereplői, ám a borosgazdáknál lapult még némi chardonnay, tramini, savignon blanc, syrah rozé, és kékfrankos is.

Egy őszinte gondoltat, és ezzel nem szeretnék senkit megbántani: a suszter maradjon a kaptafánál, a somló pedig a juhfarknál, furmintnál, hárslevelűnél, olaszrizlingnél. Egyik somlón termett chardonnay sem nyerte el az ízlésemet, talán a talaj összetétel, talán a klíma, ki tudja....új borokat mentem megkóstolni, és összehasonlítani, de a chardonnay-nál azt montam: a miénk jobb! Persze minden szentnek maga felé hajlik a keze, de őszintén kíváncsi lennék a borászok véleményükre, mit szónak az itt termett chardonnay-hoz.

Visszatérve kicsit a kóstolóra, a hárslevelű belopta magát a szívembe, de rendesen.
Nem tagadom, voltak "hogyismondjam" érdekes tételek is, ez alatt egy furmintot értek, aminek szó szerint gumi szaga volt, és ez tetézve vegyszeres íze....még szerencse, hogy voltak az asztalon ....hogy is mondják ezt....köpőváza? Vagy kiöntőváza? Valaki homályosítson fel mi a neve ennek a kis váza szerű dolognak, amibe beleöntheted a poharadban maradt mintát.
Összegezve a dolgot jó borokat ittam. Jaj és hogy a kecskasajtokról már ne is beszéljek...
Blogírás közben St Andra pincészet A KUTYA FÁJÁT 2007-es tételét kortyolgatom, végre találtam egy üveggel. A kékfrankos, merlot, pinot noir összetevőkből kovácsolt remekmű a 2009-es év borásza, dr. Lőrincz György keze munkáját dícséri. A kutyafáját! Ez jól sikerült!
Ha vizuális akarok lenni, akkor elképzelem Lőrincz Györgyöt, amint egy hordómintát megkóstol, körbefuttatja a poháron, beleszagol, szagolgatja, pörgeti, megkóstolja, és azt mondja az első korty után: azt a kutyafáját....

"Magyar égen magyar Isten, Lőrincz Györgynek párja nincsen"
Ez a mondat az Év Borászának tiszteletére rendezett gálaebéden hangzott el az egyik séftől.

Hirtelen az jutott eszembe, mikor ősszel napról-napra, hétről-hétre figyelgettem a barrique chardonnay-mat, egy hónap érlelés után nem bírtam tovább, megkóstoltam, és csak ennyit mondtam: ATYA ÚR ISTEN ! Szívbemarkoló érzés volt, hogy olyan bort tudtam önszántamból elkészíteni, amit a boltok polcain árulnak, és neves borászatok termelik. Végül is Lőrincz úr is valahogy így kezdte, ahogy én, és nézzük csak hová jutott.

Az embernek bízni kell magában, csakis így juthat előbbre!

Vagy ahogy Madách mondotta volt:

"Mondottam ember, küzd és bízva bízzál"

Kadarkás szeles vasárnap

2010-03-14T15:16:00.000-07:00

Vasárnap délután ráhangoltam magam a St. Andrea pincészet A Kutyafáját 2007-es vörös tételére, de pechemre egy darabot sem találtam, bár nem csináltam érte körutazást, és mivel vörösborra voltam ráhangolva a szekszárdi Szent Gaál pincészet Kadarkájával vígasztalódtam. A nóta is úgy van: Csak egy liter Kadarka kell, hogy az ember ne törődjön semmivel...
A Tv Paprikán láttam a minap egy kis egyszerű süti receptet, gyorsan hozzápárosítottam a kadarkámhoz.

Huszárcsókot sütöttem mandulával, és a tetejére nagymamám jópár éve főzött szilvalekvárját kentem...mmmm. Jól passzolt a borhoz, mert a süti nem volt túl édes. A bort kellemes fűszeres, meggyes íz és illat jellemezte. Életem első Kadarkáját a Wekler pincészettől kóstoltam, nagyon megtetszett, a Pinot Noir-hoz hasonló jegyekkel bír. Én meg egyszerűen bírom. :)

St .Andrea Napbor 2008+ Tokaji húsvéti hétvége

2010-03-09T11:14:00.000-08:00

Sokszor a kezembe vettem már. Mindíg csábítóan hívogatott a sárgafényű napocska az elején. Nameg az emlékek, a tavalyi Gourmet fesztiválon volt az első találkozásunk, de mihez is kóstoltam? Megpróbálok visszaemlékezni....ááá igen: cukkínis pappardelle fasírtgolyókkal. Mivel egri cuvée borunk egyik alkotóeleme a chardonnay, így jól passzolt az éppen kóstolt ételhez. Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Blanc, Hárslevelű, Viognier és Rajnai Rizling.
Na kérem szépen, azt hiszem komoly borral állunk szemben!
A pohárba töltve még zárkózott, lassan nyílik, de kis idő után egyre csak hozza magával az összetevő borok jegyeit. Szinte harapni lehet az illatokat, zöldalma, körte, licsi, virágos rét, hársméz, és érzek benne még valamit, talán azt, amikor épp az előbb említett hársméz és a gyümölcsök körtáncot járnak, és ebből egy szép gyümölcskavalkád bontakozik ki. Megjegyzem még csak az illatoknál tartok :)
Itt tarok pár másodpercnyi szünetet, az illatokkal kapcsolatban. Kb 3 éve lehetett, amikor sógorom lehívott magához a pincéjébe, hogy kóstoljak meg egy merlot. Nagyobb méretű borospohárba töltötte, amolyan burgundis félébe, de csak épp egy decit. Megkérdezte: -Mit érzel rajta? Kissé megszellőztetve a bort beleszagoltam, és nagyon meglepődtem, úgyanis túlérett banán illatot éreztem. Mindezt meg is osztottam vele, és erre csak annyit mondott: -Helyes a válasz! Ott nekem akkor megváltozott az egész borhoz való hozzáállásom, azelőtt hallottam, illetve olvasgattam ezt-azt, hogy cseresznyés illat, vaníliás, kávés, csokis, stb...ezután csak az illatokat és az ízeket kerestem a borokban, és az enyémben is.
Visszatérve Lőrincz György St. Andrea Egri Cuvée-ére én mindíg félek egy kicsit az ilyen "túl sokféle összetevőkből készült" boroktól. Bár a százalékarány nincs feltüntetve rajta, véleményem szerint a rajnai rizling és a chardonnay vezeti az ízeket, utánuk érkezik a friss, majdnem szinte szénsavas sauvinon blanc-os frissesség. Kellemes savstruktúra. (megjegyzem egy kellemes estén nagyon jól passzol hozzá Norah Jones zenei aláfestése, és némi kis kecskesajt pirítóson:) )
Ehhez a fehérborhoz én csak gratulálni tudok!

A következő tételem Lőrincz úrtól az AZT A KUTYAFÁJÁT névre hallgató bor lesz!
Segítsen már ki valaki! Több boros könyvet is olvasgattam már, és én sem tudom pontosan, hogy a szőlőfajták nevét nagy betűvel írják, vagy kicsivel? Ha nyelvtanilag értelmezzük, akkor ezek ugyebár tulajdonnevek, amit ugye nagybetűvel írnak....

Új téma:

Bizonyára nagyon sokan vagyunk mostanában úgy, hogy férfiember létünkre nincs kedvünk az összes hölgy ismerőst végigjárni és meglocsolgatni, ha felüti fejét a húsvéti szezon, gondolom sok nő is úgy van vele, hogy inkább becsukja az ajtót, vagy elmegy otthonról, minthogy telefújja a férfitársadalom mindenféle 100 forintos pacsuli kölnikkel.
Ezeket a dolgokat összegyúrva gondoltam én egy olyat, hogy Gábriel barátommal közösen szervezünk egy húsvéti Tokaji bortúrát. A program 3nap/2 éjszaka Tokajban.
Egy-két pincelátogatás, esténként bográcsozás-szalonnasütés a száláshelyen, és persze jóféle Tokaji borok fogyasztása. A részletekről később, kérem, akik jelentkeznének a túrára írjanak a info@magyarborkulturaert.hu , vagy a zoltankaiser@t-online.hu címre. A szállás ára várhatóan 4250Ft/fő/éjszaka. Utazás létszámtól függően. Ínyenc hétfő: ha sikerül egyeztetni: Utazás Tolcsvára, az Ős Kaján étterembe, ami Magyarország egyik kulináris gyöngyszeme!

Fotók vegyesen

2010-03-08T05:35:00.000-08:00

Pálinka kínáló szett az előző századból

Még mindíg a rozé...

Merlot rozé 2

Merlot rozé 2009

"Nézz, nézz az ég felé...."

Irsai a pohárban

PPE tartályok

Pincebelső 2

Pincebelső

Pince ajtó

Saját bor, saját kolbász:)

Ez az én kis kamrám....

Sör-bor korcsolya :)

Pálinkás pohár+üveg

Somlói kontra Somlói, azaz nem mind arany, ami fénylik!

2010-03-04T14:24:00.000-08:00

Amint az előző írásaimból kiderült szeretek új ízeket megismerni. Éppezért kacérkodtam a gondolattal, hogy az általam még nem kóstolt borok közül előhúzok egy mostanában elég közkedvelt tételt, egy Somlói Juhfarkot. Az előhúzok persze csak képletesen értendő, az egyik hiperben elő is húztam-a polcról.
Bár ne tettem volna! Bár nyúltam volna egy másik palackért!
Magyarázat: amióta különböző borokkal ismerkedem egyetlen egyszer sem fordult elő olyan, hogy az adott bor a lefolyóban végezte volna! Kicsit szókimondó leszek, de tényleg így van. Két hét után a család többi tagja sem akart szorosabb kapcsolatba lépni ezzel az üveg borral, így "elbocsájtó szép üzenet"-ként MR Muscli-t játszott a lefolyóban.
Visszatérés: cimke: (most figyelj!) Badacsonyi Pincegazdaság, Somlói Juhfark, minőségi fehérbor.
Mivel már régebben kóstoltam és nem jegyeztem sehová fel e nemes nedű(?) jellemzőit kihagynám a jellemzést, lényeg az, hogy sem illatban, sem ízben nem nyerte el a tetszésemet, és itt új korszakot nyitottam: van egy bor, ami nem ízlik! Az ásványosságra fogtam a dolgot, és majdnem beletörődtem, hogy avulkánikus borok nekem nem jönnek be.
Amikor Nyulasi Gábrielnek elmeséltem negatív élményemet a somlói borról, egyből rákérdezett: a badacsonyi pincészet borát kóstoltad? Tanácsot adott, ha lehet szerezzek be egy palackkal a tornai pincészet somlói juhfarkjából, és megérzem a különbséget.
Megéreztem! Igaz sajna nem tornait kaptam, hanem somlói szt. márton pincészet kápráztatott el eme remek nedűvel, ami nyomába sem ér az előbb említett pancsnak.
Túl sok jellemzést sajna erről sem tudok írni, mert nem ma kóstoltam, viszont a jellegzetes illat, és az ásványosság egy remek bort vonultatott fel a poharamban.

Március 18.

Somlói borkóstoló.

Aki szereti a somlói borokat, vagy szertné megismerni őket feltétlenül jöjjön el.
Én ott leszek! :)

Etyeki bortúra és a metszés

2010-03-02T12:53:00.000-08:00

Február utolsó napján, vasárnap az Ihatóbb Magyarországért lelkes bortúrázós csapata Etyek felé vette az uticélt. 9:15-kor találkoztunk az Etele-téri Volánbusz állomáson, majd buszra szállt 24 fős csapatunk, és irány Etyek. Megérkezésünk után zsebemből kihúztam egy úgymond meglepetés italt, mivel új tag voltam a klubban, gondoltam valahogy csak be kell mutatkoznom...a bemutatkozásomat egy 2009-es Chardonnay törkölypálinka segítette elő.
Első állomásunk az újhegyi pincéknél volt, aholis egy sonkakóstolóra tértünk be egy kis pincébe, ahol bor helyett jóféle házipálinkával kínáltak bennünket. A házigazda szeletelte nekünk a szebbnél szebb sonkákat, volt köztük 1 éves, 2 éves, mangalica, stb. A plusszt nekem az jelentette, hogy mindezek tejfölös kenyéren!!!voltak szervírozva, az ínyenceknek megjegyzem, hogy erre még egy pár csepp balzsamecet, és már az egekben szárnyalunk az ízkavalkádtól. Képek is készültek, végre tudok képekkel illusztrálni!
A sonkakóstoló után egy szép kis séta következett, megvilágosodott bennem miért is hívják ezt az általunk folytatott tevékenyet bortúrának. Csöppet sem akarok panaszkodni, csak rá kellett döbbennem, hogyha autója van az embernek mennyire el tud kényelmesedni. Lényeg a lényegben: Etyek egyik végéről átdzsesszeltünk a másik felére, érintve a Kecskegödröt és a Körpincét, mert voltak velünk holland túrázók is, nekik meg kellett mutatni miről is szól Etyek.
Kissé kifújt bennünket a kissé csípős szél, mikor elérkeztünk a Kattra pincészethez.
Fő a változatosság, itt is pálinkával nyitottunk, azaz javítanék, nem pálinkával, hanem borpárlattal, Cserszegi Fűszeresből és Carebnet Sauvignonból.
Az első bor egy 2009-es Szürkebarát, majd utána Olaszrizlinget kóstolunk. Őszintén szólva illatában kissé karcsúnak találom mindkettőt, a Szürkebarát ízében is gyenge még, az Olaszrizling hozza a tőle megszokott jegyeket, a végén a keserű mandula lecsengéssel.
A harmadik borra kíváncsi voltam, ez egy 2008-as Chardonnay volt, és mivel nekem is ez van legalább lesz összehasonlítási alapom. Volt különbség a kettő között! Eleve már az érlelés, az én Chardonnay-m fahordóban pihent, Kattra úr Chardonnay-ja viszont reduktív, ugye nem kell magyaráznom, hogy ettől sokkal frissebb, nem is beszélve a kellemes szénsavról....az enyém viszont éretteb, és karakteresebb a hordó miatt, de megfogadtam, idén fahordó kilőve a fehérbornál!
Jaaaj, majd el felejtettem, hát a Chardonnay előtt bizony némi meleg ételt vettünk magunkhoz, Kattra úr sólettje olyan jól sikerült, hogy kisétkű társaságunk még az aranytartalékot is elfogyasztotta. (nem is csoda, arra a pálinkáramennyiségre jól esett a meleg étel)
Következő bortételünk egy Pinot Noir Rozé, amiben megintcsak az illatanyagok hiányát éreztem, bár pinot rozét idáig még nem kóstoltam a rozékról általánosságban elmondható a málnás-epres- gyümölcsös jegy, ebben némi gyümölcsösség érződött, ízében kellemes savhangsúly.
A rozé elfogyasztása után belevetettük magunkat az acéltartályok hideg és óriási útvesztőjébe...Kattra úr bemutatta nekünk pincéjét, ami nem is annyira pince, hanem egy hűtött helység. Úgy éreztem bent magam, mint Duchemint(Louis De Funes), amikor a Szárnyát vagy combját című filmben bejut Tricatel gyárába az acéltartályok közé :)
Ennek a bortúrának utólag azért is örülök annyira, mert végre olyan bort is kóstolhattam, amit eddig még nem, ez nevezetesen a Királyleányka volt. Aromás illatával és ízével be is lopta magát a szívemben. 2009-es Chardonnay-t csapol eztuán vendéglátónk, ami még kissé zavaros, még nincs letisztulva. Illatában zöldalma és ananászos jegyek játszanak, ezek később az ízében is kiérződnek. A nap másik favoritja következik ez után, egy 2009-es Merlot, ami egyszerűen elvarázsol. Vizuálisan elképzelem, hogy iszogatjuk ezt a bort a baráti társaságban, angyalszárnyakon megjelenik Merlot tündér, és varázspálcájával kis csillámokat szór mindenki fejére. A borsort egy 2007-es Cabernet Sauvignonnal zárjuk, ami nekem őszintén szólva olyan a végén, mint egy lórugás. Nincs vele baj, félre ne értsék, csak az előző lágyan játszadozó fehérek-rozé-merlot után úgy tör be az ajtón, mint egy hívatlan vendég. Ha jól emlékszem 14% küröl van az alkoholja, barrique hordóban érlelődik. Érezni rajta, hogy nehéz bor. Lassan nyílik, csokis-szilvás illat és ízjegyek, ami azért furcsa, mert az a Cab.Franc-ra jellemző.
Indulás előtt még magunkhoz vettünk 2 l Királyleánykát, ami sajna nem ugyanaz volt, mint amit a tartályból kóstoltunk, de avval sem volt hiba, leszámítva, hogy félszáraz volt.
Összegezve a dolgokat: kellemes túra volt, aktívan töltöttünk el egy kellemes vasárnapot.

Hétfőn alig hittem el, amit a hőmérőn láttam: délztán egy óra körül bizony az 15 fokot mutatott. Egyből éreztem magamban valami vágyat, kisfűrész, kötöző és metszőolló kíséretében beültem a kocsiba, és irány a szőlő!
Komolyan mondom, mivel fekete munkásnadrág volt rajtam kishíjján rámrohadt, amíg a nap sütött! :)
Az Irsaival kezdtem a metszést, első nekifutásra 4 sort sikerült is megcsinálnom, durván 2 óra alatt. Holnap folytatom, már alig várom, hogy fent legyek, ilyenkor mindíg úgy megyek, hogy fent jól bereggelizek, megcsinálok jónéhány sort, aztán megebédelek, megint nekiállok.....
Nos így a végére a borom is elfogyott, amit blogírás közben kóstolgattam. Egy 2007-es Rajani Rizlinget próbáltam ki ma este a Liszt pincészettől, 14%-os alkohollal. Tud valamit!

Torkos csütörtök

2010-02-18T13:52:00.000-08:00

Időpont: 2010. 02.18. 18h
Helyszín: Rosé Restaurant, Akácfa u. 24.
Mint tapasztalatlan torkos csütörtökre járó, szerdán délután álltam neki éttermet keresni, merthát úgy gondoltam az az 50% az mégiscsak 50%. Választásom a belváros szívében található Rosé Restaurant-ra esett.
Negyedóra késéssel értünk a tetthelyre, ahol meglepetésünkre nem volt teltház, és felszolgálónk is megnyugtatott, hogy nem szükséges 20h-kor felállnunk az asztaltól, mert lemondtak néhány foglalást, úgyhogy maradhatunk tovább is. Számomra ez külön öröm volt, mert valljuk be, ki szeret futószalagszerűen bekajálni, aztán mint egy jóllakott napközis odébbállni... :)
Felszolgálónk segítőkész, már az ajtóban elénkugrik, elkalauzol a lefoglalz asztalhoz, majd segít a kabátok levételében, és fel is rakja őket a fogasra.
Részemről Nyakas Sauvignon Blanc az indítás, kísérőm szintén Nyakas Irsaijával kezd.
A nyitótáncot padlizsánkrém és tatár beafsteak kezdi, mindkettő ízletes, mondhatni hibátlan, roppanós friss zöldségek kíséretében érkeznek. Közben szürkebarátra térünk át, Bárdos és fia pincéjéből, kellemesen társul az előételhez.
Levesfronton korianderes sajtlevest rendelünk torilla chipsszel, és káposztalevest füstölt csülökkel. Utóbbiból hiányolom a csülköt, konkrétan egy darab sem került a csészémbe, egy pici feketepont a konyhának! A sajtleves kellemesen krémes, nem por apalú, júl passzol hozzá a tortillachips.
"Rozé-kacsamell" mézes dióbéllel, bazsalikomos szamócamártással és bélszín baconnal, hagymával és sajttal sütve, házi burgonyafánkkal. Ez a címe az este főfogásainak,
amihez mindketten egy Takler Merlot kóstolunk. A kacsamell nekem kissé száraznak tűnik, mégis rozé, a bélszín, ahogy kértem médium, plusszban kértem hozzá még egy adag mustáros-konyakon mártást.
A desszertig ejtőztünk kicsit, és egy pohárka Kadarkát vettem magamhoz, Chateau Kajmád pincészettől.
Desszert: tojáslikőrös somlói galuska és házi almás pite vaniliamártással.
Hozzá: Tokajicum Borház 3 puttonyos aszú. Ha szépen akarom kifejezni magam, akkor a végén robbant az ízorgazmus, a fahéjjas-almás pite, és a tokaji......szememet lehúgyva sokáig élveztem az ízpárosítást.
Kísérőm az étteremből kilépve megkérdezte:
-Szeretnéd helyreállítani a szád ph értékét?
A válaszom csak ennyi volt:
-Nem köszönöm, a tokaji zamata körtáncot jár még a számban!

A Borfogyasztó és a Borosgazda találkozása

2010-02-07T06:16:00.000-08:00

Szombaton itt járt nálam Nyulasi Gábriel, a 2008-as év Borfogyasztója, összehoztunk egy rögtönzött borkóstolót. Előzményként elmondom, hogy már akkor felmerült az ötlet, hogy kijönne majd kóstolgatni, amikor jelentkeztem az Ihatóbb Magyarországért mozgalom díszes táborába. (lásd itt: http://www.magyarborkulturaert.hu/ )
Szóval próbáltunk időpontot egyeztetni, mígnem a szombatban maradtunk, bár ez érkezése előtt 1 órával lett 100%-osan biztos. A legjobb az az egészben, hogy kicsit izgulnom kellett volna, milyennek találja majd a boraimat az év borfogyasztója, de izgalomnak jele sem volt, talán éppen azért, mert -nagyképűség nélkül mondhatom- a sok munka hatására jók és minőségiek a boraim. Akkor éreztem kissé kellemetlenül magam, amikor Gábriel zakóban jelent meg, én meg mondhatni munkásruhában fogadtam, de később kiderült még volt egy boros programja aznap...
A kóstolót 2009-es Irsaival kezdtük, amiről megállapítottuk, hogy nem tesz neki jót a fahordó, mert az illatát is kiveszi, meg az a kellemesen bizsergetős szénsav sem marad meg benne. Sebaj, majd idén reduktívban nyomjuk!
A következő 2009-es Chardonnay már karakteresebb tétel volt, közvetlenül utána pedig a Barrique Battonage Chardonnay-t kóstoltuk, a BBC-t :)
Amikor a barrique hordőból kivettem a chardonnay-t, beletöltöttem próba jelleggel egy 2008-as vegyes fehéret, 80%chardonnay-20%irsai arányban, meglepően jó karaktert kapott a fától. Gábriel mézes illatot fedezett fel benne, és sokkal krémesebb volt, gondolom egy éves lévén. Jövőhéten le is palackozom azt a kb 30 litert.
Rozéborom következett, amit két szóval jellemzett vendégem: csajos bor. Ennek oka a maradék cukortartalom, a benne dolgozó fajélesztő hatására tavaszra átalakul.
2008-as cab.sav-kékfrankos cuvée következett, aminek a színe nem túl erős, inkább silleres, illatában viszont rendesen a rumos meggy dominál, az ízével sincs hiba.
A záróakkord az újbor, 2009-es kékfrankos, amiről megjegyeztük, hogy Ő még nem összetett, olyan "még nem tudja mit akar" kategória, de lesz ideje kialakulni.
Bevallom elég rossz házigazda benyomását keltettem, úgyanis én bor mellé mindíg eszegetek valamit, füstölt sonkát, sajtokat, stb. Mindez a borkóstoló végén jutott eszembe, de gyorsan improvizáltam némi bacont és füstölt sajtot. Búcsúzásképpen pedig megittunk egy jóféle seprőpálinkát.
Kellemes délután volt.

BUÉK!

2010-01-10T03:11:00.000-08:00

Boldog új évet mindenkinek!
Egy hónap telt el utolsó írásom óta. A kései szüretelésű ezerfürtű már 2 hete forr a pincében, és egy érdekes hártya jelent meg a tetején, ami normális az oxidáció miatt. A szamorodni borokat készítik oxidatív körülmények között, nem töltik teljesen teli a hordót, csak 3/4-ig.
Elvittem a boraimat december 27-én János napi újbor szentelésre, és az azt követő borkóstolóra. A chardonnay elsőrendű sikert aratott, mindenki dícsérte, nekem meg csak hízott a májam :) Tény, hogy kicsit kevés benne a sav, de ízben hibátlan. Mivel tölgyfahordóban érlelődött kb 4 hónapig össze sem lehet hasonlítani egy reduktív társával. Szép karaktert kapott a fától, bár most azért fogom mégis műanyag tartányba tenni, mert igencsak fogy, és nem szeretem, ha darabban van a hordó.
Tegnap kis születésnapi rendezvényen felsorakoztattam a boraimat a családnak, borkóstolós vacsora volt, pozitív hatással:) Idén helyhiány miatt a kékfrankost 500l-es műanyag tartályba kellett tennek, de nem vált hátrányára, sokkal jobb íze van, mint a tavalyinak, bár a tavalyi sem olyan rossz tétel.
A rozét elneveztük csajos bornak, mert olyan édes maradt. Megpróbálkozom az újabb erjesztéssel, szereztem fajélesztőt, megindítom újra a cuccot, szeretném, ha a végén egy kis szénsav is maradna benne, de ez még a jövő zenéje!

Kései szüret Miklós napján

2009-12-07T12:49:00.000-08:00

Már bánom, hogy nem vittem magammal fényképezőgépet, de szilveszterkor majd megfogadom, hogy fogok az írásokhoz képeket is készíteni. Szóval december 6-án már reggeltől sütött a nap, nem mertem tovább várni, elindultunk négyen leszüretelni a még fenthagyott Ezerfürtűt. November közepén 24-es cukorfokot mértem, ez bánatomra 22-re csökkent, lehet ezt a párás-esős időre fogni....
A fürtök helyenként bortitis-esek voltak, sőt, volt olyan fürt, ami porzott a penésztől...majd meglátjuk milyen hatása lesz. A készítési technológián viszont órákig gondolkodtam. Hagyományos zúzás-bogyózást alkalmazzak, vagy kipróbáljak egy másik technológiát: az egész fürtös préselést. Mivel a szőlőt kísérleti jelleggel hagytam fent, így a második módszer mellett döntöttem. Csöppet tartottam a zöld íz megjelenésétől, mert a kocsány is a présbe kerül, de kíméletes és gyors préselést alkalmaztam, így bízom benne, hogy az illóolajonkak nem volt idejük a mustba vegyülni. Sógorom szerint a zöld íz akkor jelenik meg inkább a mustban, ha a bogyózógép a cefrébe aprítja a kocsány részeit, és az együtt ázik a héjjal.
Hozzáteszem a késői szüretelésű must(főleg a préselés elején)szürkés színű volt, talán a botritis-től. Mivel nem csináltam terméskorlátozást kb 2 kg szőlő jött le egy tőkéről, így 80 l must készült. Bekészültem egy már említett fajélesztővel, ami bírja a hideget, és beindítja a bort.
Régebben voltak kételyeim a fajélesztővel kapcsolatban. Mivel kézműves borral kezdtük, régebben nem is nagyon ismerték az irányított erjesztés fogalmát. Főleg Pista bácsi, aki leszedte a maga kis szőlőjét, ledarálta, lepréselte, és várva várta mikor lesz a mustból murci, a murciból pedig újbor. Na de ha nem forrt ki valamilyen kedvezőtlen körülmény hatására...legyintett egyet, oszt mondta: majd kiforr az a tavasszal. A fajélesztők erre jók. Nem kell idegeskedni, hogy mi lehet a baj...jövőre minden boromhoz használni fogom. Ártani nem árt neki. Bár az Irsaihoz idén nem is kellett volna, ő a meleg szeptember hatására 5 nap alatt lezavarta a forrást.
Szóval a 80 l kései szüretelésű ezerfürtű mustja műanyag tartályba kerül, és abban fog érni, ki tudja meddig. Egy kis újfa hordós jegy szerintem nem ártana neki, de majd meglátjuk fejfődés közben.

"Újraindítás"

2009-11-24T07:25:00.000-08:00

A kékfrankos siller végülis rozé lett, becsapott az erős szín, amit az áztatott cefréről leszedtem még októberben. Szóval most két rozém is van. Viszont elakadt mindkettő a forrásban, szerintem a pincém miatt, bejött pár nap hideg, a pince is lehült. Rendesen édesek maradtak, de tegnap vettem francia szárított élesztőt, kimondottan olyan fajtát, ami újraindítja az erjedést. Még délután bele is kevertem. Ma délután megkóstoltam őket, érezni-e valami kis pezsgést. vagy valamit, és legnagyobb megdöbbenésemre az élesztő elkezdte lebontani a cukrot, már félszáraz jellege volt a bornak. A bámulatos az benne, hogy minimális a habképződése, egy-két buborék úszkál a tetején.
Múlthéten megkóstoltuk a barátaimmal az új chardonnay-t, utána pedig a BBC-t. A másodiknak nagyobb sikere volt, de az első sem utolsó :)
Az Irsait viszont minél hamarabb ki kell mentenem a fahordóból, mert állítólag elveszi az illatát. Egyik borász barátom teljesen reduktív Irsaijával hasonlítottuk össze. Az övé olyan volt, mintha most jött volna le a présről, mustos-citrusos illatú, ezzel ellentétben az én borom olyan volt, mintha 3-4 hónap különbség lenne a kettő között, a frissességet a karakter váltotta fel. Ja és a kellemes bizsergetős szénsav is eltűnt belőle.
Hobbyborász első alapszabálya: illatos szőlőfajtából készült borokat csak reduktív módon készíts, így megőrzöd annak frissességét, zamatát.
Jövőre fahordó kilőve!

Csönd

2009-11-18T15:21:00.000-08:00

Este egyszerre hallgattam a Danubiust és a Slágerrádiót, konkrétan az utolsó pár perceket. Aztán jött a csend. Fájó, sötét, gyilkos csend mindkét adón.
Ez az írásom kivételesen nem a borról szól, csak muszály vagyok írni pár szót ezzel kapcsolatban.
Miért érzem úgy, mintha arra akarnák sarkallni az embert, hogy egy kicsit se érezze jól magát a mostani helyzetben? Ha válság van, akkor mindenkinek rosszkedvűnek kellene lennie? A rádiótól jó kedved lesz, tehát ne hallgass rádiót. Reggelente akár a Bumeráng, akár a Pirítós poénjain röhögve, jókedvűen dolgozni menni...ma már csak emlék, ahogy a nóta is szól.
Ez a két rádió nagyon sok embernek az élete része volt. Ezt a részt most elszakították tőlünk. Reméljük valahol más frekvencián folytathatják majd! Veletek vagyunk!
(Na erre most iszok egy pohár bort!)

Munkák a pincében

2009-11-14T04:00:00.000-08:00

Lezajlottak a Márton-napi libatorok és borvacsorák. A héten én is tettem-vettem a pincében. Lefejtettem a barrique chardonnayt, mert keztdem attól félni, hogy a seprőtől kellemetlen illata lesz, nameg az újfahordós jegyek is kezdtek már tolakodóak lenni. Szerintem pont a legjobb időben tettem pihenőre a bort, 50 l-es üvegballonban érik.
A másik új hordóból is lefejtettem a vöröset, az egy tavalyi cab.sav.+kékfrankos cuvée. 3 hónapot ért 110l-es új fahordóban, pozitív irányban változtatta meg a bor karakterét. Nem túlzó, mégis érezhető füstösség, és a cab.sav-ra jellemző fanyar gyümölcsök bújnak el a borban, lassan nyílnak, ezért kell neki némi idő a pohárban.
A kékfrankos siller még mindíg dolgozik, konkrétan egy hónapja. Azt gondoltam nem állítom meg a forrást kénnel,csak had dolgozzon, azzal baj nem lehet. A merlot rozé (majd készítek róla képet) elég sápadtra sikerült, a világos hagymahéj színt tudnám rá mondani. Végül is ez nem lehet hiba, mert a rozé borok készítési technológiája megegyezik a fehérboréval....zúzás-bogyózás, 2-3 óra héjjon tartás, préselés.
Meglehet, hogy beszínezen egy kicsit a sillerrel, de először csak próba szinten, egy kis pirosság azért szerintem kellene neki.

Rozé és siller

2009-11-01T11:59:00.000-08:00

Ma én is kiváncsiskodtam egy kicsit a pincében. A fő hangsúly a rozén és a silleren volt, mind a kettő pezseg még egy picit, szerintem még pár nap, és megáll. Mindkettőben érzek egy leheletnyi maradék cukrot, de az még változhata pezsgés hatására. Még zavaros bort ugyebár nem nagy élvezet kóstolgatni, de még így sem rossz. Rendesen gyümölcsös mind a kettő, a merlot rozénak meg már most olyan illata van, mint amikor málnalekvárt főznek a konyhán :)
Azt mondják rozébort készíteni művészet. Szerintem ez magára az egész borkészítésre is igaz.
Szombaton megnéztem az ezerfürtűt, egész jól bírja. Egy-két helyen elkezdett rátelepedni a botrytisz, ami nem is baj, mert az ezerfürtű a hárslevelű és piros tramini kettőse, úgyhogy jól bírja a hideget is.

"Jóleső fáradtság"

2009-10-28T14:04:00.000-07:00

Annyira megtetszett ez a mondat, Rókusfalvy Páltól való.
Hát meg kell jegyezni a 2009-es évben sok borász elmondhatja ezt magáról, márcsak az évjárat miatt is. Lépten-nyomon azt harsogja Tv, rádió, újság, portál, hogy a 2009-es évjárat borait imába fogjuk foglalni. Az évtized legjobb évjárata az idei, köszönhetően a kevésbé csapadékos nyárnak, és nem utolsó sorban a szépen elhúzódó ősznek. Remek cukorfok, szép savtartalom. A fehérborok sokkal illatosabbak lesznek, a vörösborok pedig mély tónusúak. Jóleső fáradtságról nálam is beszélhetünk, ma szedtem szét a prést, elmostam a kosarakat, dolgoztak rendesen, egy évig pihenhetnek megint.
Ki tudja miért, de az idei szüret időszak alatt egyszer sem voltam ideges, pedig szakkönyvek is megírják, hogy szüretkor a szőlősgazda mindíg ingerültebb, ami talán kicsit érthető is, hiszen közel egy év fárasztó munkája kerül napvilágra. Jár az agya: vajon milyen lesz a termés, mennyi lesz a termés, milyen lesz a bor....nem akarok nagyképűnek tűnni, de én már szüret előtt fejben mindent elgondoltam, mi hogy legyen, és úgy is lett!
Beszéljünk egy kicsit a borról:
Köszönhetően az idei reduktív technológiának, és az új hordóknak a fent említett illatosabb jelző az én boraimnál is megtalálhatók. Az Irsaim illatából dübörög a muskotály, és a zamatos érett szőlő, egyik someliere barátom parfümösnek jellemezte. Ízében pedig a jól bevált muskotályos, Irsais ízvilág, és sok frissesség. Kár, hogy ezt a fajtát nem lehet 1-2 évig tárolni.
Bár még érik, de a Chardonnay-mra idén büszke vagyok. Fajtajelleges. Ez mindent elmond. A merlot rozém valószínűleg a rózsaszín és a hagymahéj szín között fog majd állni, és már most olyan illata van, mint amikor a konyhát málnalekvárt főznek. A kékfrankor siller is jó jegyekkel bír, de még pezseg mindkettő.Csak pezsegjen nyugodtan, szépen lassan, mi ráérünk. :)

Kiegészítés...

2009-10-25T11:24:00.000-07:00

Ja, még az előzőhöz: az időpont november 10, 19 h!

Ha Márton nap, akkor borvacsora, és libator!

2009-10-25T09:56:00.000-07:00

Hedonista életvitelem tavaly novemberben kezdődött, amikor is egy Bock borvacsorára és libatorra foglaltunk asztalt egy pesti étteremben. Az egész svédasztalos vacsora összhangban volt Bock József aznap este bemutatott Portugieser-jével, amiben mi egy kicsit kételkedtünk, és kérem is az olvasókat, mondják el véleményüket a következőről:
Az este bora az új, 2008-as Villányi Portugieser volt. Az íze egy olyan borra utalt, ami már érett némi időt fahordóban....kérdezem én, ha egy szeptember végi-oktober eleji szüretelésről beszélünk, az egy hónap érés után hogy tud a poharunkban landolni egy novemberi borvacsorán? Ja és a héjjon erjesztésről még nem is beszéltem. Rakjuk össze: októben elején leszedik a szőlőt, 1-2 hetet héjjon erjesztik, préselik, majd hordókba töltik, most kb október közepén járunk, érik a bor 2 hetet, palackozzuk, és mehet. A meglepő még az volt, hogy a borvacsora után 2 héttel az egyik hiperben találkoztam ezzel a borral, próbaképpen vettem is egyet, ugyanaz volt, mint vacsorakor.....
Az elején már tudattam az olvasókkal, hogy Üröm-Pilisborosjenő az Etyek-Budai borvidékhez tartozik. Egyik fiatal borásztársam, aki sommelier is egyben az Öreg Sváb borpincévek karöltva kitalálta, hogy bemutatják a helyi borokat egy borvacsora kíséretében. Sikerült nekem is odacsöppennem erre a megbeszélésre, és ott voltak a borok is, amihez kreáltunk némi ételkülönkegességet. Jó ez a fordított dolog, nekem kimondottan tetszett, hogy nem az ételhez ajánlunk bort, hanem az adott borhaz készítünk ételt.
A kezdő lépés egy újbor, méghozzá Irsai Olivér......de tudjátok mit? Bemásolom a menüsort, szombaton kaptam meg emailen:

Kezdő lépésként:

Langyos libatepertő lilahagymával, pirítóssal

Hideg előétel:

Galambbegy saláta prossciutto sonkával, akácmézes öntettel

„ Irsai Olivér 2009” ,

Badacsonyi László pincészete, Üröm

Leves:

Tejszínes lazackrémleves füstölt sajtos crouton-nal

„Merlot rozé 2008”,

Markó Sándor pincészete, Üröm

Meleg előétel:

Mascarponés csirkés penne brokkolival és parmezánnal

„Kései szüretelésű Chardonnay 2008”,

Huszti Gábor pincészete, Üröm

Főételek:

Szűztallérok illatos gombás spanyol mártással, krokettel

„Gábeli Cuvée 2008”

(Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, Pinot Noir)

Gábeli pincészet, Pilisborosjenő

Bacon-nel sült libacomb aszaltszilvás párolt káposztával,

Rozmaringos tepsis burgonyával

„Cabernet Franc 2008”

Boczor András pincészete, Pilisborosjenő

Desszert:

Mézes dióval töltött sült alma

„Chardonnay főbor 2003” ,

Meggyesi János pincészete, Pilisborosjenő

Sajttál

(trappista sajt, karaván sajt, camambert sajt, fűszeres kecskesajt,

feta sajt salátaágyon)

Ha valaki részt akar venni ezen a vacsorán a helyszín Üröm, Öreg Sváb Vendéglő. www.oregsvab.hu

Merlot rozé

2009-10-20T09:36:00.001-07:00

Na kérem, történnek itt a dolgok....
Szombaton elhoztam 1 mázsa merlot, makacs vagyok, rozébort akkor is fogok csinálni(mégha merlóból is...) 18 fokos volt a cukor, a szőlőszemek majd kipattantak a héjból, hiába, ez a múltheti sok csapadék miatt van. Remélem az ezerfürtűm jól viseli, idén (megintcsak kísérletezés címszó alatt) fenthagyom kb december elejéig, csinálok egy kis "spétlézét" (késői szüret). 3 hete 22 fokos volt, kíváncsi vagyok mennyire fog felmenni...
Visszatérve kicsit a rozéra: ugyebár a kékfrankos kb 15 órát ázott a héjon, amikor leszedtem, de már akkor gyanúsan sötét színe volt. Olvastam Pók Tamás egyik cikkjét, azt mondja:
- Olyan tömény a szőlő, hogy már a zúzóból külön kellett választani a lét, mert különben a héj túl erősre szinezi. Még így is lehet, hogy siller lesz belőle...Na, nekem az is lett. A merlót viszont csak 2 órát áztattam héjjon, aztán ment is erjedni a pincébe. Ha kiforr úszófedeles tartályba kerül, idén kipróbálom a reduktív eljárást. A chardonnay-ról ódákat lehet zengeni, ő is műanyag tartályban erjedt ki, és jelenleg is abban pihen. Ma megkóstoltam, némi deriton hatására szépen és hamar letisztult. Illatában fajtajelleges, ízében tele frissesség. Ezidáig nem csináltam még tiszta chardonnay-t, mert van 6 sor ezerfürtű is, mindíg együtt szedtük a kettőt, és mindíg egyben daráltuk le. Idén nem. Idén azt mondtam: történelmet írok :)
A legnagyobb örömöt talán a 2 új tölgyfahordó vásárlása okozta...mondjuk nem nagyok, az egyik 110l, a másik 65. A nagyobban egy tavalyi cab-sav-kékfrankos cuvée pihen, a kisebben pedig a BBC. (Battonage Barrique Chardonnay. Azt vasárnap kóstoltam. Ahogy azt vártam, kellemes füstösség, vajasság, és a chardonnay tipikus jegyei.
Ma nekiálltam a kékfrankos préselésének, nem akartam 2 héig a héjjon hagyni, tavaly-talán a meleg miatt- nem volt erős színe a vörösbornak, inkább csak olyan "piros" . Még édeskés a lé, nem forrt ki teljesen, sőt a hideg miatt épp, hogy csak elkezdte, de majd a pincében lesz ideje kiforrni. Idén úgy látszik ezt is máshogy csinálom.
Végezetül had mondjam el Magyarország egyik legrövidebb pohárköszöntőjét, amitől szüretkor zengett a hegy: "NA! " :) Ez állítólag az egyik ker.tv főzőműsorában volt.
Szóval akkor NA! :)

Rozé helyett siller

2009-10-13T09:36:00.000-07:00

Délelőtt kicsit meglepődve tapasztaltam, hogy a Kékfrankos rozémból inkább siller lesz, ugyanis szombaton este 2 barátom tartotta a szülinapját, nem volt időm egyből leengedni a szűzlevet, úgyhogy a héjjon kb15 órát ázott a cefre, másnap reggel engedtem le, de sebaj, sillerbort sem csináltam még. Azt mondják a véletlen és spontán dolgok a legjobbak... :) Még úgyis veszek 100 kg Merlot, most azon gondolkozom egy az egybe megcsinálom rozénak az egészet. Bár igazából a Kékrfankossal akartam házasítani, és egy cuvée-t készíteni belőle. Meglátjuk! (a vak is azt mondta, mégsem látta meg:) )

Szüreti beszámoló

2009-10-12T14:25:00.000-07:00

Örömmel láttam, hogy tegnap este óta 12 vendég olvasta el a blogomat, nagyon örülök neki.
Az imént épp Samunak írtam, aki panaszkodott a kevés termésre. Igaz, kevés a termés, de a minősége szerintem nagyon jó lesz. Én augusztus 30-án szedtem le az Irsait, 17,5- ös cukorfokkal. Nem tudni miért, évek óta nem éri el a 18 fokot, pedig emlékszem, jópár éve volt, hogy 20-21 fokosan szedtük le. Sógorommal beszéltük, hogy tudok szerezni istállóból trágyát, tavasszal adunk az agyagos földnek rendesen, az is számít neki, nem is keveset. Az Irsait műanyag tartályban erjesztettem ki, viszonylag gyorsan, 5 nap alatt kiforrt élesztő nélkül, utána tettem is be 250l-es fahordóba, a maradék 60 l pedig úszófedeles tartályba került. Ez az első év, hogy reduktív technológiával készítek bort. Én amolyan kísérletezős borász vagyok. Idén például fenthagyom az ezerfürtűt kb november elejéig, és készítek belőle egy kései szüretelésű bort.
A Chardonnay-n idén először terméskorlátozást csináltam, tőkénként 1,5-2 kg jött le róla, 20,5 volt a cukor, szintén műanyag tartályban forrt ki+ vettem idén egy 65l-es új tölgyfa hordót, azt is feltöltöttem, ki is gondoltam már neki egy fantázianevet: "BBC" B=barrique , B = Battonage ,
C= Chardonnay
Úgy terveztem december elejéig hagyom rajta a seprőn, amit időnként felkeverek, ettől a battonage. Aztán mehet úszófedeles tartályba, azt mondják sokkal frissebb, gyümölcsösebb marad a bor...na majd meglátjuk, azaz megkóstoljuk:)
Tegnap töltöttem teli a kishordót, de csak furdalt a kíváncsiság az újhordóval kapcsolatban, egy picit töltöttem a még zavaros, kiforrt borból a poharamba, és a megszagolás után csak annyit mondtam: Atya Úr Isten! Valami egészen új illatkavalkád fogadott, a friss pörkölésű fahordó füstössége, az új bor frissessége...azt mondtam magamban: -Ha ez a bor az Ezüsthegyi borfesztiválon nem kap legalább egy ezüstérmet, akkor dombon ülő vadászkutya legyek! :) (csak azért nem írtam aranyat, mert annyira nem vagyok nagyravágyó, sőt még a bronzérem is megtiszteltetés! )
Most szombaton a Kékfrankost szüreteltük, szerencsére az idő is velünk volt. Ezen aztán volt dögivel! 18,5 cukorfoka volt, készítettem 100 l rozét is, annak adtam egy kis fajélesztőt, mert mint mondtam a pincém érzékenyen reagál az időjárásra, vasárnap meg már jött az eső, most szerda-csütörtökre meg a hegyekben havazás várható! Gyerekek, ez kemény! Múlthéten még rövidnadrág-ujjatlan póló, egy héttel később pedig vastag pulóver, esetleg nagykabát.
Holnap folytatom!

A kezdet kezdete!

2009-10-11T12:55:00.002-07:00

Hopp, ezt még gyakorolnom kell!

Üdvözlet minden borszerető és borkészítő embernek!

Régóta szeretném már kiírni magamból a hobbyborászként átélt új és régebbi élményeket, eseményeket. Ma délután jutott eszembe, hogy ahogy Regős Bendegúz mondotta vala: könyvben írom meg a memoárokat, kezdetnek a blogírás is megfelel. A gondolat akkor jött, amikor megkóstoltam az erjedés végén lévő barriqolt chardonnaymat, és azt mondtam rá: ATYA ÚR ISTEN!
Kezdjük az elején: 28 éves vagyok, a szőlőtermesztésbe, és a borkészítés rejtelmeibe mondjuk úgy bele születtem. Ürömön lakom, ami az Etyek-Budai borvidékhez tartozik. 1984-ben telepítették itt az első szőlőket, akkor még TSZ területen, amit utána meg lehetettt vásárolni. Nem nehéz kiszámolni, hogy 3 éves koromban apám minden alkalommal felvitt magával a "hegyre"(mert mi csak így nevezzük), szóval már telepítéskor is ott voltam. 3 fő szőlőfajtát ültettünk akkor: Irsai Olivért, Chardonnayt és Kékfrankost, és mivel telepítés után jópár tőkét elloptak, így kerül még az Ezerfürtű a képbe. 47 sor szőlő, egy sorban 16 tőke. (már előre látom, hogy hosszú lesz a bevezető, dehát a blog erről szól, nemde? )
Naszóval apám elkezdte a szőlőművelés és borkészítés tudományát, de sajnos '87-ben egy balesetben elhunyt, így nagyapámra, és rám maradt ez a feladat.
Telt-múlt az idő, nagypapám beteg lett, 2006-ban itt is hagyott minket. Nem nehéz kitalálni ki foglalkozik most a "birtokkal" és a borral...
A pincénket nem mondanám igazi pincének, inkább szuterénhelység, nyáron meleg, télen hideg, szenvedek is ezmiatt elég sokat(és nem utolsóképpen a borok is). Később teszek fel majd képet is róla.
Egy mondat erejéig visszatérve nagypapámhoz. Ő nem cicózott sokat a borkészítéssel, az Irsait, meg a Chardonnay-t mindíg házasította, így mindíg csak vegyes fehér és vörösborunk volt. 2006-ban már más szelek jártak. Legelső próbálkozásként a rozékészítés kanyargó ösvényén indultam el, nem kevés sikerrel. Sikerült egy félszáraz Kékfrankos rozét csinálnom, amit sajnos túlkéneztem, és szellőztetés után is benne maradt egy kis szúros kén illat. Az Ezüsthegyi borversenyen ezüstéremmel díjjazták, képzeljétek, ha nem lett volna kénes....még így is meglepődtem, amikor az eredményhirdetésnél bemondták a nevemet. Akkora büszkeséget még nem éreztem, mint akkor!
Idén jöttem rá egy fontos dologra, és ezt csak az érti, aki szeret a borkészítéssel foglalkozni:
-A borkészítés művészet! Amikor megalkotsz, létrehozol egy új bort, az olyan, mintha a legszebb, leggyönyörűbb hangú hegedű húrjain játszanál el egy darabot! A közönség-azaz a fogyasztók-pedig áhítattal figyelik minden apró mozzanatát. Ez az új teóriám.
Most legyen elég egyenlőre ennyi, amint időm lesz folytatom az írást, mert nagyon sok dolog van, amit megosztanék Veletek!

Üdvözlettel:
Kaiser Zoltán - kajzi

2009-10-11T12:55:00.001-07:00